Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint a Naphoz hasonló csillagokon körülbelül százévente egy hatalmas kitörés, úgynevezett szuperflér figyelhető meg. Ezek a gigantikus napkitörések sokkal gyakoribbak lehetnek, mint korábban gondoltuk, és szakértők szerint nagyobb óvatosságra van szükség, mivel ezek a jelenségek súlyos következményekkel járhatnak bolygónkra nézve.
A szuperflér egy olyan jelenség, amely során egy csillag – például a Nap – rendkívül intenzív aktivitása következtében hatalmas mennyiségű nagy energiájú részecskét és sugárzást bocsát ki. Ezek az energiakitörések akár tízezerszer erősebbek is lehetnek, mint a szokásos napkitörések.
A napkitörések akkor következnek be, amikor a Nap felszínén lévő mágneses mezők összegubancolódnak és felszakadnak, hatalmas mennyiségű sugárzást szabadítva fel. A szuperflérek azonban ennél sokkal nagyobb mértékűek, és korábbi kutatások szerint ezek több ezer évente fordulnak elő.
Az új kutatás eredményei azonban azt mutatják, hogy az ilyen típusú események valójában sokkal gyakoribbak, mint azt korábban gondolták.
Az új kutatás részletei
A németországi Max Planck Naprendszer-kutató Intézet vezetésével készült tanulmány a Science nemzetközi tudományos folyóiratban jelent meg. A kutatócsoport a NASA Kepler űrtávcsövét használta, hogy 2009 és 2013 között 56 450, a Naphoz hasonló csillagot vizsgáljon meg. Ez idő alatt 2889 szuperflért figyeltek meg.
A kutatók szerint ezek az adatok olyanok, mintha a Napot 220 000 éven keresztül figyelték volna meg. Az elemzés eredményeiből kiderült, hogy a Naphoz hasonló csillagok körülbelül százévente produkálnak szuperfléreket.
A szuperflérek lehetséges következményei
Ha egy szuperflér koronakidobódással (CME) párosul, extrém geomágneses viharokat idézhet elő a Földön. Ezek a viharok súlyos hatással lehetnek a bolygónk infrastruktúrájára, különösen az elektromos hálózatokra, műholdakra, kommunikációs rendszerekre és navigációs eszközökre.
Egy korábbi példa a Carrington-esemény, amely 1859-ben történt. Ez a rendkívül erős geomágneses vihar aurorákat hozott létre az Egyenlítő környékén is, és károsította a korabeli távíróhálózatokat. Ha hasonló esemény ma következne be, annak gazdasági és társadalmi hatásai mérhetetlenek lennének.
Hogyan készülhetünk fel?
Bár a kutatás nem tudja pontosan megjósolni, hogy mikor következhet be a következő szuperflér, világosan rámutat arra, hogy nagyobb figyelmet kell fordítanunk ezekre a potenciális veszélyekre. A kutatók hangsúlyozták, hogy jobb előrejelzési rendszerekre és megelőző intézkedésekre van szükség.
Az űridőjárás előrejelzése kulcsszerepet játszhat a geomágneses viharok hatásainak mérséklésében. Az infrastruktúra, például az elektromos hálózatok és a kommunikációs rendszerek megerősítése, illetve a műholdak védelme szintén fontos lépések lehetnek a kockázatok minimalizálásában.
A szuperflérek vizsgálata nemcsak a Naprendszerünk, hanem az univerzum más csillagainak megértése szempontjából is kulcsfontosságú. Az ilyen események feltárása segíthet abban, hogy jobban megértsük a csillagok működését és azok hatását a körülöttük lévő bolygókra.
A tanulmány azt üzeni, hogy a Naphoz hasonló csillagok nemcsak fényt és meleget adnak, hanem időnként óriási erejű eseményekkel is megváltoztathatják az általuk lakott világokat. Ahhoz, hogy felkészüljünk a következő szuperflérre, elengedhetetlen, hogy a tudomány és a technológia területén folyamatosan fejlődjünk, és előre gondolkodjunk a lehetséges forgatókönyvekről.
Az emberiség előtt álló kihívások közül az űridőjárás talán kevésbé látványos, de annál fontosabb szerepet játszhat a jövőnk alakításában.
