A délnyugati Lengyelországban, Wrocław közelében egy római kori temető feltárása közben egészen különleges síremlékre bukkantak a munkások. A sírban egy férfi holttestét olyan temetkezési kiegészítőkkel helyezték el, amelyek egy kőkori társadalomra utalnak, és amelyeket ritkán találni a későbbiekben vizsgált sírok között. A felfedezés döbbenetesen ellentmond a helyszín eredeti rendeltetésének, hiszen egy középkorú férfit temettek el olyan tárgyakkal, mintha egy másik korból származó hagyatékkal bővítenék a sír, amelyet korábban egy római kori temetőnek gondoltak. A lelet amit láttak, erősen utal arra, hogy a temető és a sír egy másik korszakból, a kőkorból származik.
A feltárásnál kiderült, hogy a sírt közelítve a régészek egy majdnem teljesen megőrződött felnőtt férfi csontvázát találták, amelyhez borostyán gyöngyök, egy kovakő penge és egy serpentinitből készült harci baltát is mellékeltek. A leírt sír stílusa és a tárgyi kapcsolatok alapján a temetkezés Kr. e. 2900 körüli időszakából származik, a középső neolitikumból, vagyis az újkőkorból. A harci fegyver és a kiegészítők egyértelműen különleges, fontos személyre utaló temetkezést sugallnak, amely ritkán fordul elő a környéken.
A sírban a tárgyak között kiemelkedik a 42 fogból álló nyakék részlete, amelynek pontos elrendezése figyelemre méltó volt. A nyaklancot úgy alakították ki, hogy a fogak gyökeire lyukakat fújtak, és így alkották meg a nyaklánc formáját. A nyakláncot olyan fogakból állították össze, amelyek nagyvadakból származtak, köztük farkas, szarvas és medve fogaival, és elgondolkodtató módon előfordulhat emberi fog is a gyöngyök között. Ezen fogak egyértelműen jelzik, hogy a temetésben részt vevő személy kiemelt helyet foglalt el a közösségben, hiszen egy ilyen darab ritka és értékes ékszer volt a történeti források alapján.
A feltárás elsődleges megállapításai szerint a nyaklánc a középső neolitikusból származik, és a tárgyak megszületésének és elrendezésének módja arra utal, hogy az eltemetett személy lehetett egy családi vagy klánvezér, akinek kiemelt szerepe volt a közösségben. A fogak között található emberi fog jelenléte is felveti annak a lehetőségét, hogy a nyaklánc valamiféle szertartási vagy hatalmi jelvényként szolgált. A lelet arról tanúskodik, hogy a közösség tagjai komolyan vették a temetkezési rítust, amelyhez méltóbb társadalmi státuszt rendeltek a halott köré.
A 42 fogból álló nyakék rejtélyei
A nyakék megvalósítása kifejezetten precíz volt, a 42 fogot olyan módon rendezték el, hogy lyukak legyenek a gyökereikben és ezzel össze lehessen kötni egy kör formájú ékszerré. A szakértők szerint ez a gondosan megtervezett elrendezés annak a szándékát tükrözi, hogy a halott tisztelete és rangja megjelenjen a temetésben, akár a társadalmi hierarchia kifejeződésével is.
A fogak incisorok és caninok voltak, és nagyvadakét azonosították ilyen például farkas, szarvas vagy medve fogait, sőt az egyik gyöngy között emberi fog is előkerült. A fogak sokszor kerültek vissza a múzeumba vagy a laborba, mivel az átvilágítással kiderült, hogy néhány gyöngy tulajdonképpen emberi gyökereken át volt fűzve.
A nyaklánc készítőinek szándéka abban rejlik, hogy a különleges anyagokat és az egyedi megmunkálást kiemelve a közösség vezetőjének hagyatéka legyen. A precíz elrendezés és a kiválasztott fogak összetétele arra utal, hogy az ékszer nem csak díszítés volt, hanem a társadalmi státusz vagy rang kifejeződése is.
A fejedelmi temetkezés nyomai
A sírban a temetkezett személyhez kapcsolódóan két emberi koponya maradványai is előkerültek, amelyeket a régészek úgy értelmeznek, mint a fejkoponyák ajándékként vagy temetési felajánításként való elhelyezését. Ezen koponyák jelenléte további bizonyíték a temetés szertartásosságára és a halott udvarából származó ajándéktárgyakra.
A kutatók szerint a fent említett koponyák jelenléte utalhat arra, hogy a temetés egy kiemelt személyhez kapcsolódó esemény volt, amelyben a fejkoponyák különleges szerepet játszhattak. Elképzelhető, hogy a koponyák a társadalmi rang és a különleges státusz kifejezői voltak, s a temetkezés egyik fontos elemét képezték.
A szakértők kiemelik, hogy további analízis szükséges a koponyák pontos értelmezéséhez, hogy megállapítsák, valóban decapitatív esemény történt-e, vagy ezek a koponyák más módon kerültek a sírba. A következő lépés a fennmaradt maradványok részletes vizsgálata lesz, hogy kiderüljön, milyen rokoni kapcsolatok lehetnek az eltemetttel és a koponyákkal.
A Corded Ware kultúra nyomában
Hasonló elit temetkezésekhez hasonló leletek más közeli területeken is előfordultak, és a kutatók úgy vélik, hogy a Corded Ware kultúra tagjai lehettek azok, akikhez ezek a temetések kapcsolódnak. Ezt a kultúrát a korai élőnyelvi és földrajzi terjedés összefüggéseiben tartják fontosnak, hiszen ez tette lehetővé az Indo-európai nyelvek környezetének bővítését Európán és Ázsián át.
A beszámolók szerint a lelet körülbelül 5 ezer évvel ezelőtti kort reprezentál, és a Corded Ware kultúra határain belül számos olyan ritualizált temetkezés található, amelyben nem csak a fegyverek, hanem az ékszerek és a kevéssé gyakran előforduló fogakból készült nyakláncok is fontos szerepet játszottak. A lelet tehát aláhúzza, hogy a közösségek hierarchiája és a rituális hagyományok összefüggenek a társadalmi renddel.
A kutatók szerint a Corded Ware kultúra által lefektetett útvonalak segíthetnek megérteni, hogyan terjedhettek el a nyelvek és a közösségi szokások a kontinensen. A következő lépés a maradványok részletes genomikai és radiokarbon elemzése lesz, hogy kiderüljön, vajon az eltemetett személy rokoni kapcsolatokkal állt-e a környezetéhez vagy egészen más közösséghez tartozott.
A jövő kutatási iránya
A hasonló jellegű eltemetések feltárása megmutatja, hogy a kőkori társadalmak hogyan szerveződtek és kiemelt szerepeket adtak bizonyos személyeknek. A mostani feltárás mellett egy másik közeli lelőhelyen korábban talált elit temetkezéshez kapcsolódóan a borjúcsont is a sírba került, ami úgy tűnik, hogy áldozati jellegű mozzanat volt.
A kutatók most a maradványok részletes vizsgálatára összpontosítanak annak érdekében, hogy megállapítsák, rokoni kapcsolatok fémjelezik-e az érintett személyeket, és milyen életmódot folytathattak több évezreddel ezelőtt. A first eredmények várhatóan még az idei évben megérkeznek, ami új fényt adhat a kőkori társadalmak szerkezeti berendezkedésére és a nyelvi térkép alakulására.
Ezek a leletek alátámasztják azt az elképzelést, hogy a korai európai közösségek során a rang és a hatalom jelképeként fontos szerep jutott a ritka ékszereknek és a temetkezési ajándéknak. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a további vizsgálatok nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy pontos képet kapjunk arról, kik ezek az emberek és hogyan éltek több mint kétezer évezreddel ezelőtt.
© Wrocław Medical University
Forrás: LiveScience.com
