Október beköszöntével kezdődik a szmog szezon, amely jelentős levegőminőség-romláshoz vezet Punjab régiójában évről évre, mind a pakisztáni, mind az indiai oldalon – jelenti az Asia News Network.
Lahore és Delhi hagyományosan a legérintettebb városok, különösen a pakisztáni Lahore, ahol az elmúlt héten „példátlan” szennyezési szinteket mértek. Az IQAir légszennyezettségi adatai szerint a levegőminőség indexe meghaladta az 1000-es értéket Lahore-ban, miközben az „egészségtelen” szint 100-tól, a „veszélyes” pedig 300-tól kezdődik.
A helyzet súlyosbodásának okai
Lahore és Pakisztán Punjab régiójának levegőminőségét nem csupán a természetes tényezők és a szezonális változások rontják, hanem a politikai és kormányzati tétlenség is. Évről évre több tanulmány és jelentés születik a témában, és különböző szakpolitikai párbeszédek zajlanak, hogy a nyilvános diskurzus előrehaladjon. Mindezek ellenére egy kérdés továbbra is felmerül: miért nem sikerül döntő lépéseket tenni, miközben a tudományos adatok és a szennyezés mintázatainak megértése rendelkezésre áll?
A válasz nem az ismeretek hiányában rejlik, hanem abban a mélyen gyökerező tudás-cselekvés szakadékban, ahol a tudományos ismeretek jelenléte nem fordul át politikai változássá, a politikai és intézményi akadályok miatt.
A szennyezés forrásai és hatásai
Az elmúlt évtizedben jelentős előrelépés történt a légszennyezés gyökereinek azonosításában. A részletes adatok szerint a fő „bűnösök” közé tartoznak az ipari kibocsátások, a mezőgazdasági tarlóégetés, a közúti járművek kibocsátása és az építési por. A téli időszakban különösen jellemzőek a hőmérsékleti inverziók, amelyek a szennyező anyagokat a földközelben csapdába ejtik és fokozzák a szmogot.
A szennyezésnek számos egészségügyi és gazdasági következménye van. Számos tanulmány foglalkozott a szmog közvetlen társadalmi-gazdasági hatásaival, amelyek közé tartozik a lakosság romló egészségi állapota és a növekvő egészségügyi kiadások. Ennek ellenére a politikai válaszok továbbra is széttagoltak, következetlenek és lassúak.
Punjab környezetvédelmi politikája és annak kihívásai
Felmerülhet a kérdés, hogy miért nem vezet az ismert okok felismerése azonnali intézkedésekhez. Az ok az, hogy a tudomány és a politikai döntéshozatal kapcsolata ritkán egyenes vonalú. A világos tudományos bizonyítékok ellenére a döntéshozók gyakran ellentétes érdekek között őrlődnek, a felelősségek széttagoltak, és a környezetvédelmi szabályozások politikai súlya jelentős ágazatokat érint.
Egyik ilyen példa a tarlóégetés. Bár közismert, hogy ez jelentősen hozzájárul a szmog kialakulásához, az ezt megakadályozó erőfeszítések nagyrészt hatástalanok maradtak. A gazdák, akik már így is szűkös anyagi forrásokkal rendelkeznek, túl drágának találják az alternatívákat — például a terménymaradvány-aprítók alkalmazását — még akkor is, ha az állami támogatások elérhetők.
Az ipari kibocsátások kezelése
Az ipari szektorban a szigorúbb szabályozások helyett gyakran ideiglenes intézkedések történnek, például az ipari üzemek korlátozott leállítása vagy a téglagyárak működésének korlátozása. Ezek az intézkedések csak rövid távon csökkentik a kibocsátásokat, és nem kezelik a mindennapi szennyezés gyökereit. A hosszú távú megoldásokhoz szükség lenne az év egészére vonatkozóan érvényes, végrehajtható normák megalkotására, a tisztább technológiák és alternatív üzemanyagok ösztönzésére, valamint egy szigorú, rendszeres ellenőrzésekkel és szankciókkal ellátott rendszer kialakítására.
Az átfogó megoldások szükségessége
A megoldás azonban nem csupán a szigorúbb szabályozások bevezetésében rejlik, hanem egy integrált megközelítésben, amely a gazdák és az ipari szereplők bevonását is magában foglalja. Az olyan politikák, amelyek a támogatások és ösztönzők révén alternatívákat kínálnak, hatékonyabbak lehetnek. Az innováció és a kutatás támogatása, például a zéró kibocsátású technológiák kifejlesztése, szintén kritikus fontosságú.
Az ipari szennyezések csökkentése érdekében fontos lenne olyan megoldásokat találni, amelyek nemcsak ideiglenes enyhítést, hanem tartós eredményeket is biztosítanak.