Csillagászok a James Webb űrtávcső segítségével elkészítették a kozmikus háló eddigi legrészletesebb térképét, amely példátlan részletességgel tárja fel az univerzum rejtett óriásszerkezeteit. A kozmikus háló az ismert univerzum legnagyobb struktúrája, amely galaxisok ezreinek és halmazaiknak ad otthont, és amely a világegyetem egészének nagy léptékű szerveződését határozza meg. Ez a gázszálakból, csillagokból, üres térségekből és sötét anyagból álló váz az, ami összetartja a kozmoszt.
A Kaliforniai Egyetem (UCR) kutatói által vezetett nemzetközi csapat a James Webb űrtávcső adatainak hatalmas tárházát használta fel ahhoz, hogy feltárja, hogyan fejlődött az univerzum az elmúlt 13 milliárd év során. Az eredményeket a The Astrophysical Journal folyóiratban publikálták, és a kutatók szerint a térkép forradalmasíthatja a galaxisok keletkezéséről és fejlődéséről alkotott képünket. A felvétel olyan részleteket mutat, amelyek korábban elérhetetlenek voltak a csillagászok számára.
A kutatás rávilágít arra, hogy a kozmikus háló hogyan befolyásolta a galaxisok növekedését a csillagkeletkezés csúcskorszaka előtt, alatt és után. A sűrűbb régiók a korai időkben a gyors galaxisnövekedés helyszínei voltak, míg a későbbi időkben ugyanezek a területek a csillagkeletkezés leállásával jártak együtt. Ez a felfedezés új megvilágításba helyezi a galaxisok életciklusát és a kozmikus környezet szerepét.
Az univerzum szobrászata a semmiből
Az új kutatás bemutatja, hogy a belső és külső tényezők hogyan befolyásolják a csillagok születését és halálát, és ezáltal a galaxisok és galaxishalmazok fejlődését a kozmikus idő hatalmas szakaszain keresztül. Bár a csillagkeletkezés csúcskorszaka már több milliárd évvel mögöttünk van, a kutatás további bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az univerzum szerkezeti kerete hogyan segítette elő ezt az átmenetet. A kutatók szerint a sűrű környezetekben lévő hatalmas galaxisok nagyobb valószínűséggel válnak nyugodttá, mivel a sötét anyag glóriák, amelyek elérik az 1 billió naptömeg nagyságot, felmelegítik a gázt és megakadályozzák az új csillagok kialakulását.
Ezek a felfedezések a COSMOS-Web nevű programnak köszönhetők, amely a James Webb űrtávcső eddigi legnagyobb szabású felmérése. A 255 órás program egy összefüggő égterületet vizsgált, amely körülbelül három telihold méretének felel meg. A korábbi, Hubble űrtávcsővel végzett COSMOS2020 felméréshez képest az új adatok jobb vöröseltolódás-pontossággal rendelkeznek, és több galaxist tartalmaznak, beleértve a halványabb, kisebb tömegű és távolabbi objektumokat is.
A vöröseltolódás a kozmikus távolság és idő mértéke, amely azt mutatja, hogy a fény hogyan tolódik el a vörösebb hullámhosszak felé, miközben áthalad az univerzumon. Az új térkép megőrzi a kontrasztot a különböző kozmikus régiók között, és azt is megmutatja, hogy a sűrű környezetekben lévő hatalmas galaxisok nagyobb valószínűséggel vannak kihalófélben. Ez azért van, mert a szupermasszív fekete lyukak a fénysebesség felével száguldó sugaraikkal felmelegítik a gázt, ezáltal megakadályozva az új csillagok kialakulását.
Az égi születés és halál feltárása
A csapat megállapította, hogy a tömeggel kapcsolatos csillagölő mechanizmusok körülbelül 7 milliárd évvel ezelőttig, az univerzum korának feléig domináltak. Azóta a csillagkeletkezést elsősorban a galaxisok környezete akadályozza, amely megfoszthatja őket az anyagtól, vagy megakadályozhatja a hideg gáz felhalmozódását és csillagokká való összeállását. A James Webb űrtávcső képességeinek köszönhetően az univerzum nagy léptékű szerkezete és fejlődése tisztábban látható, mint valaha, és a korábban elmosódott foltok halvány, ősi galaxisokká váltak.
A kutatók szerint a mélység és a felbontás ugrása valóban jelentős, és most már láthatjuk a kozmikus hálót olyan időkből, amikor az univerzum mindössze néhány százmillió éves volt. Ez a korszak gyakorlatilag elérhetetlen volt a James Webb űrtávcső előtt. A kozmikus háló térképének elkészítéséhez használt 164 000 galaxisból álló katalógus nyilvánosan elérhető, így más kutatók is felhasználhatják a további felfedezésekhez.
A kutatás új fejezetet nyit a kozmológia történetében, és lehetővé teszi a tudósok számára, hogy még mélyebben megértsék az univerzum szerkezetének kialakulását és a galaxisok fejlődésének folyamatát. A James Webb űrtávcső által nyújtott páratlan részletességű adatok forradalmasíthatják a világegyetemről alkotott képünket, és új kérdéseket vethetnek fel a kozmosz rejtélyeivel kapcsolatban.
© UCR/Hossein Hatamnia
Forrás: LiveScience.com ↗̱
