A régészek Egyiptomban egy körülbelül 1,700 éves mészkő sírkamrát tártak fel a Dakhla oázisnál, Mothis nevű ókori város közelében, ahol a római birodalom korában temetkeztek. A sír negyedik századi keletkezésű, és a Dakhla oázis területén találtak rá a sírközpontra.
A sír a házaspár számára készült, és a bejárat melletti kőlap 19 sorból álló görög nyelvű epigrammát rejt, amely a halott férfi, Pisechtes emlékét idézi.
A feliratot valószínűleg a fi, Sarapion írta, és a vers végső sorai az apához mondják: hallgasd meg, apám, a siratók felajánlásait fogadd el. A közlemény szerint a helyszínen emberi maradványokra utaló nyomokat nem találtak.
Görög epigramma és irodalmi jellemzők
A görög nyelvű epigramma 19 sorból áll, és a halottat gyászos, ám költői megfogalmazásban idézi meg.
Angelos Chaniotis szerint a szöveg rendkívül irodalmi és eredeti epigrammának tekinthető, nyelvi szerkezete pedig emlékeztet a Homérosz-irodalom jellegére.
A költemény a halottat kedves és bölcs tanácsadóként ábrázolja, a végső szakaszokban Sarapion apjához fordulva kéri, hogy fogadja el a sírtól érkező felajánlásokat; a feliratban megfigyelhető diakritikus jelek arra utalnak, hogy az író magas képzettségű volt.
Sír architektúrája és a feliratok jelentése
14 lépcső vezet le a sír bejáratához, amelyet a falakon különféle ábrázolások díszítenek, köztük a szárnyas napkorong, Osiris és két kobrák.
A hieroglifák között a halottat védő varázslatok olvashatók, egyes részletek az Amduat nevű szövegrészletet idézik, amely a napisten alvilági útját meséli el.
A sírban feltárt tárgyak között ott van egy oltárasztal, egy tisztítómedence, kerámiák és legalább egy érme, amely Constantinus the Greatet ábrázolja; keresztény díszítés vagy szövegek azonban nem tűntek fel.
A felfedezés jelentősége és a kutatás jövője
A felfedezés rávilágít arra, hogy a késői római Egyiptomban a görög nyelvű írás és a római vallási hagyományok összefonódtak, és hogy a görög epigramma kiemelkedő irodalmi teljesítmény.
A lelet érmet és a sír többi tárgyait vizsgálva úgy tűnik, hogy az időszak végén a római és a keresztény hatások is érintették a temetkezési hagyományokat; a Constantinusz-kor említése utal erre az összetett kulturális kontextusra.
A kutatás tovább folyik, a minisztérium és a kutatócsoport együttműködésében; a feltárás részleteinek alapos elemzése segít megérteni a késői ókori Egyiptom kultúrközi kapcsolatait és a temetkezési gyakorlatokat.
© Courtesy of the Egyptian Ministry of Tourism and Antiquities
Forrás: LiveScience.com
