Van, akinek az élete szó szerint mérgezően izgalmas. Egy amerikai férfi, akit több százszor martak meg mérges kígyók, most kulcsfontosságú szerepet játszhatott az orvostudomány történetének egyik legnagyobb áttörésében. Tim Friede neve ezentúl egyet jelenthet a kígyóméreg elleni védekezés forradalmával.
A tudósok szerint ugyanis Friede különleges antitestjei lehetővé tették egy olyan szérum kifejlesztését, amely több mint egy tucat különböző kígyó mérgét képes semlegesíteni. A kutatás eredményei új reményt adnak azoknak a régióknak, ahol a halálos kígyómarás mindennapos fenyegetést jelent.
Az áttörést a National Institutes of Health és a Centivax biotechnológiai vállalat közösen jegyzi. Az eredményeket nemrégiben publikálták a rangos Cell tudományos folyóiratban.
Egy szokatlan életút, ami megváltoztathatja az orvoslást
Tim Friede nem orvos, nem biológus, de neve mégis bekerülhet a történelemkönyvekbe. A férfi húsz éve kezdett el szándékosan mérges kígyókkal kísérletezni saját magán, abban a reményben, hogy ellenállóvá válik a harapásaikra.
A korai próbálkozásai majdnem az életébe kerültek. Első komolyabb találkozása után több napos kómába esett, de ez sem tántorította el. Az évek során több mint 200 alkalommal marták meg különféle kígyók, és több száz adag mérget fecskendezett saját testébe.
Friede az évek során szinte teljes immunitást fejlesztett ki, és amikor felismerte, hogy ez orvosi értékkel bírhat, felvette a kapcsolatot a kutatókkal. 2017-ben találkozott Jacob Glanville immunológussal, aki a Centivax vezetője, és innentől kezdve elkezdődött az együttműködés.
Antitestek, amelyek túlmutatnak a határokon
A kutatók két olyan antitestet izoláltak Friede véréből, amelyek különösen széles spektrumú hatékonyságot mutattak a különféle kígyómérgekkel szemben. Ezeket a laboratóriumban szintetizálták, majd kombinálták egy kísérleti molekulával, a varespladibbal, amely korábban már ígéretes eredményeket mutatott.
A kész antivenom koktélt egereken tesztelték, akiket előzetesen 19 különböző, világszerte legveszélyesebbnek számító elapid kígyó mérgével kezeltek. Az eredmény lenyűgöző volt: 13 faj esetében 100%-os túlélést tapasztaltak, köztük fekete mambával és több kobrafajjal szemben, míg 6 másik esetben részleges védelmet biztosított a szer.
Ez az első olyan kísérleti szer, amely szintetikus emberi antitestekre épül, nem állati eredetű szérumokra. Ez jelentős lépés, mivel a hagyományos antivenomok gyakran járnak súlyos mellékhatásokkal, például szérumbetegséggel, különösen, ha többféle ellenanyagot kombinálnak.
Univerzális megoldás egy globális problémára?
A kígyómarások évi áldozatszáma megdöbbentő. A WHO adatai szerint évente két–négymillió embert ér mérgezés, és több mint 100 ezer ember hal meg emiatt világszerte. Az esetek többsége olyan fejlődő régiókban történik, ahol a hozzáférés az orvosi ellátáshoz korlátozott.
A kutatók remélik, hogy a mostani siker csak a kezdet. Jelenleg tervezik, hogy az új antivenomot kutya-kísérletek során is tesztelik, Ausztráliában, ahol sok kutya esik áldozatul kígyómarásnak. Továbbá céljuk, hogy a jelenlegi szer mellé létrehozzanak egy másik koktélt, amely a viperalakú kígyókat célozza, vagy akár egy olyan mega-antivenomot, amely mindkét fő kígyócsoportra hat.
A Centivax vezetője, Glanville, úgy nyilatkozott, hogy Friede egyedülálló immunrendszere inspirálta őket. Olyan emberről van szó, aki nemcsak túlélte a világ legveszélyesebb kígyóit, hanem egyben a kulcsa is lehet egy univerzális gyógymódnak.
Egy hős a labor árnyékában
Tim Friede mára a Centivax hivatalos herpetológiai igazgatója lett, de nevét valószínűleg sokáig emlegetik majd az orvostudomány és toxikológia világában. Története egyszerre megdöbbentő és inspiráló: egy amatőr, aki saját testét használta kísérleti terepként, és ezzel életeket menthet meg a jövőben.
Miközben a világ egyre nagyobb hangsúlyt helyez a személyes egészségre és prevencióra, Friede példája emlékeztet minket arra, hogy az egyéni bátorság és megszállottság is képes lehet formálni a tudományos fejlődést.
Egy univerzális kígyóméreg-ellenszer nemcsak orvosi áttörés, hanem etikai, társadalmi és gazdasági változásokkal is járhat. Ha a kutatás beváltja a hozzá fűzött reményeket, talán egy olyan világ felé haladunk, ahol senkinek nem kell meghalnia egy egyszerű mezőn tett lépés miatt.
