A Google újabb lépést tett a tiszta energia felé vezető úton azzal, hogy megállapodást kötött a Kairos Power nevű nukleáris startup céggel. A megállapodás célja, hogy hét kis moduláris reaktort (SMR) építsenek, amelyekkel Google adatközpontjait látnák el árammal. Ez a kezdeményezés várhatóan 500 megawatt karbonsemleges energiát biztosít majd a vállalat számára, amely kritikus fontosságú az egyre növekvő adatközpont- és mesterséges intelligencia-energiaigény kielégítésében.
A Kairos Power által fejlesztett kis moduláris reaktorok (SMR-ek) olyan új generációs nukleáris technológiát képviselnek, amelyek gyorsabb és olcsóbb reaktorépítést tesznek lehetővé. Az SMR-ek egyik fő előnye a hagyományos nagy méretű reaktorokkal szemben az, hogy előre gyártott modulokból állnak, és kisebb méretük miatt kevesebb helyet igényelnek, így rugalmasabban telepíthetők. Emellett a Kairos reaktorai különleges hűtési technológiát alkalmaznak: a hagyományos víz helyett olvadt sóval (lítium-fluorid és berillium-fluorid keverékével) hűtik a reaktort.
Kihívások és lehetőségek
Bár a technológia ígéretes, számos kihívás áll a Kairos előtt. Az első kis moduláris reaktorokat 2030-ra szeretnék üzembe helyezni, ami optimista becslés, tekintve, hogy eddig még egyetlen ilyen reaktor sem lépett kereskedelmi üzembe. Ráadásul a Kairos technológiája eltér a hagyományos vízhűtéses rendszerektől, ami további szabályozási és technológiai akadályokat jelent. Az amerikai közvélemény egy része is szkeptikus a nukleáris energia felhasználásával kapcsolatban, főleg amikor a reaktorok közvetlen környezetben való telepítéséről van szó.
A tiszta energia és a tech-óriások versenye
Google nincs egyedül a nukleáris energia alkalmazásában. Az olyan nagyvállalatok, mint a Microsoft és az Amazon is hasonló lépéseket tettek az energiaigényük fedezésére. A Microsoft nemrégiben bejelentette, hogy egy Pennsylvania-i leállított reaktort újraindítanak, míg az Amazon új adatközpontot tervez egy másik nukleáris létesítmény közelében.
Ha a Kairos Power sikeresen megvalósítja céljait, ez nemcsak a Google energiaellátását reformálná meg, hanem az egész energetikai iparág számára precedenst teremtene a kis moduláris reaktorok gyorsabb elterjedésére. Azonban a 2030-as idővonal megvalósítása nagy kihívást jelenthet, és a technológia gyakorlati alkalmazása csak a következő évtized közepére válhat igazán elérhetővé.
Ez az innovatív megoldás egy lépéssel közelebb hozza a technológiai vállalatokat a fenntarthatósági céljaik eléréséhez, de az elkövetkező évek technológiai és szabályozási fejleményei döntőek lesznek a nukleáris energia szerepének meghatározásában.