A szervátültetések világában új korszak kezdődhet, miután kínai kutatók sikeresen ültettek be egy génmódosított disznómájat egy emberi szervezetbe. Az áttörés bizonyítja, hogy az állatról emberre történő szervátültetés, más néven xenotranszplantáció, már nem csupán távoli álom. Bár az eljárást egy agyhalott páciensen végezték, a szerv több mint egy héten keresztül képes volt alapvető funkciókat ellátni. Ez a siker új reményt adhat azoknak, akik hosszú évek óta várnak életmentő szervátültetésre.
Egyre nagyobb az igény az új szervátültetési megoldásokra
Csak az Egyesült Államokban több mint 100 000 ember vár jelenleg szervátültetésre, és minden nyolcadik percben új beteg kerül a listára. Ennek ellenére évente csak 48 000 szervátültetést hajtanak végre, ami hatalmas hiányt eredményez. Az átültetések alacsony száma miatt naponta átlagosan 17 ember hal meg, mert nem jut időben megfelelő szervhez. Az orvostudomány régóta keresi azokat a megoldásokat, amelyek bővíthetik a szervadományozási lehetőségeket, beleértve a mesterséges szerveket és a xenotranszplantációt is. Az utóbbi időben a génszerkesztési technológiák fejlődése révén az állati szervek emberi szervezetbe történő átültetése egyre reálisabbá válik.
A génmódosított disznómáj áttörése
A kínai kutatók által elvégzett műtét során egy Bama miniatűr disznómájat használtak, amelyet hat genetikai módosítással tettek alkalmasabbá az emberi szervezet számára. Az egyik legfontosabb változtatás az volt, hogy eltávolították a disznók által termelt alfa-gal nevű cukrot, amelyet az emberi szervezet nem képes előállítani, és amely gyakran kilökődési reakciókat vált ki. Az agyhalott recipiens immunrendszerét immunszuppresszív gyógyszerekkel kezelték, hogy csökkentsék a kilökődés kockázatát. A kutatók tíz napig figyelték a beteg állapotát és a szerv működését, amely az időszak végéig megfelelően ellátta funkcióját. A beültetett disznómáj két órán belül elkezdett epét termelni, és fenntartotta a megfelelő véráramlást.
Az első sikeres xenotranszplantáció dokumentált bizonyítéka
Bár korábban is voltak próbálkozások a xenotranszplantációval, ez az első olyan, szakmailag lektorált tanulmány, amely dokumentálja a génmódosított disznómáj tényleges beültetését egy emberi szervezetbe. Korábban az amerikai Pennsylvania Egyetem kutatói három napig életben tartottak egy disznómájat egy agyhalott páciens testén kívül működtetett gép segítségével, de az új kínai eljárás mérföldkőnek számít a xenotranszplantáció történetében.
Lin Wang, a tanulmány vezető kutatója szerint az eredmények „óriási előrelépést” jelentenek az orvostudományban. A kutatók a Xijing Kórházban, a Negyedik Katonai Orvosi Egyetemen végezték el a beavatkozást, és az eredmények világszerte felkeltették a tudományos közösség figyelmét.
A disznószervek potenciális szerepe a jövőben
A tudósok hangsúlyozzák, hogy bár a disznómáj sikeres működése ígéretes, még hosszú út áll előttük, mielőtt az ilyen típusú szervek rutinszerűen használhatóvá válnának az emberi gyógyászatban. Az elmúlt években kísérletek történtek disznóvesék és szívek átültetésével is, de az eddigi eredmények vegyesek. Az Egyesült Államokban jelenleg két olyan páciens él, akik disznószervet kaptak, közülük a leghosszabb ideje túlélő beteg Towana Looney, aki 2024 novemberében kapott disznóvesét, és már több mint négy hónapja életben van.
A kutatók arra is rámutatnak, hogy a mostani kísérlet során a recipiens saját mája végig érintetlen maradt, ami felveti annak lehetőségét, hogy a génmódosított disznószerveket átmeneti megoldásként használják. Ez segíthetne azoknak a betegeknek, akik hosszú ideje várnak szervátültetésre, vagy akiknek szervei időleges támogatásra szorulnak a gyógyulás érdekében.
Bár az eredmények biztatóak, a tudományos közösség óvatosan értékeli a xenotranszplantáció jövőjét. Még ha a klinikai vizsgálatok sikerrel járnak is, hosszú évekbe telhet, mire az állati szervek ugyanolyan hatékonyságot érnek el, mint az emberi donoroktól származó szervek. Az orvosok és kutatók arra figyelmeztetnek, hogy az immunválasz, a kilökődés és az esetleges fertőzések továbbra is komoly kihívásokat jelenthetnek.
Ennek ellenére az új technológia hatalmas előrelépést jelent az orvostudományban, és reményt adhat azoknak, akik évek óta várnak a megfelelő szervre. A kutatók szerint a génmódosított disznószervek a közeljövőben életmentő alternatívát jelenthetnek, és az organikus szervhiány problémájának enyhítésében is kulcsszerepet játszhatnak. A következő években több nagyszabású klinikai vizsgálat is elindulhat, amely tovább finomíthatja az eljárásokat és közelebb hozhatja az állatról emberre történő szervátültetést a mindennapi orvosi gyakorlatba.
