Egy rendkívüli felfedezés hozhatja el a madarak evolúciójának újragondolását, miután Kínában egy, az Archeopteryxnél 20 millió évvel korábban élt ősállat fosszíliájára bukkantak. A tudósok szerint a maradványok arra utalnak, hogy a madarak fejlődése sokkal korábban kezdődhetett, mint eddig hittük. A felfedezés az egész tudományos közösséget izgalomba hozta, és forradalmi betekintést nyújthat a repülés kialakulásának történetébe.
Egy új fosszília, amely átírhatja a madarak eredetéről alkotott elképzeléseket
A Kínai Tudományos Akadémia Gerinces Őslénytani Intézetének kutatócsoportja egy különleges fosszíliára bukkant a dél-kínai Fujian tartományban található jura kori rétegekben. A Baminornis zhenghensis névre keresztelt ősállat körülbelül 150 millió évvel ezelőtt élt, ami azt jelenti, hogy akár 20 millió évvel is megelőzhette az eddig legkorábbinak tartott madárszerű őslényt, az Archeopteryxet.
A kutatók egy éven át dolgoztak a fosszília rekonstrukcióján és elemzésén, mire megállapították, hogy az valóban egy madárszerű lény maradványa lehet. Az eddigi paleontológiai ismeretek szerint a madarak evolúciója a késő kréta időszakban, mintegy 130 millió évvel ezelőtt kezdődhetett, az Archeopteryx megjelenésével. Ez az állat egyfajta átmeneti forma volt, amely a dinoszauruszok és a madarak tulajdonságait egyaránt magán hordozta. Az új kínai felfedezés azonban azt sugallja, hogy a madárszerű lények már sokkal korábban is jelen lehettek a Földön.
A Baminornis zhenghensis testtömegét 140 és 300 gramm közé becsülik, ami nagyjából egy fürj méretének felel meg. Anatómiája alapján hasonlóságokat mutat a modern madarakkal, különösen a mellkasi és medencei csontozata terén. Az egyik legjelentősebb különbség az Archeopteryxhez képest a rendkívül rövid farokcsontja. A kínai kutatók szerint ez a rövid farok a test súlypontját előrébb tolta, ami javította az aerodinamikát és hosszabb repülési időt tett lehetővé. Ezzel szemben az Archeopteryx hosszú farkával és kevésbé fejlett szárnyaival csak rövid távokat tudott megtenni a levegőben.
Min Wang professzor, a Kínai Tudományos Akadémia kutatója szerint a farok rövidülése kulcsfontosságú lépés lehetett a dinoszauruszok madarakká fejlődése során. Ez az evolúciós változás tette lehetővé a hatékonyabb repülést, és közelebb hozta az állatot a mai madarakhoz.
A tudományos közösség reakciója és a kutatás jelentősége
A felfedezés világszerte nagy visszhangot váltott ki a paleontológusok körében. Stephen Brusatte, az Edinburghi Egyetem professzora történelmi jelentőségűnek nevezte az új fosszília feltárását, és úgy véli, hogy ez az egyik legjelentősebb madárfosszília az Archeopteryx óta.
A kutatási eredményeket a rangos Nature tudományos folyóiratban publikálták, ami tovább növeli a felfedezés hitelességét és fontosságát. A tudósok bíznak benne, hogy további ásatások és vizsgálatok még több bizonyítékot tárhatnak fel a madarak eredetéről és fejlődési útjáról.
Ez a felfedezés arra kényszerítheti a tudósokat, hogy újragondolják a madarak evolúciójának időrendjét és folyamatát. Ha valóban léteztek madárszerű lények már 150 millió évvel ezelőtt, akkor az eddigi elméletek jelentős módosításra szorulhatnak. Az is felvetődik, hogy vajon hány más, eddig ismeretlen, korai madárszerű faj létezhetett, amelyeket még nem fedeztek fel.
A jövőbeli kutatások további részleteket tárhatnak fel a madarak kialakulásáról és azokról az anatómiai változásokról, amelyek lehetővé tették számukra a repülést. Egy dolog azonban biztos: a Baminornis zhenghensis felfedezése egy új korszakot nyithat a madarak evolúciójának kutatásában.
