Egyetlen pillanatra egy Citigroup ügyfél lehetett volna a világ valaha volt leggazdagabb embere, amikor a bank véletlenül 81 billió dollárt utalt át a számlájára. A hatalmas hiba azonban nem tartott sokáig, és az összeg soha nem került ténylegesen a kedvezményezett kezébe. Az eset rávilágít a pénzügyi szektorban előforduló meghökkentő hibákra, amelyek akár hatalmas gazdasági következményekkel is járhatnának.
Egy apró számítástechnikai hiba vagy a történelem legnagyobb vagyonszerzése
A pénzügyi világot megdöbbentette a hír, miszerint a Citigroup egy ügyfelének számlájára elképesztő, 81 billió dolláros összeget írt jóvá. Az eset még tavaly áprilisban történt, és eredetileg csupán 280 dollárt kellett volna utalni. A Financial Times által elsőként jelentett ügy gyorsan a figyelem középpontjába került, hiszen az összeg még az Egyesült Államok teljes éves GDP-jét is meghaladta volna.
A Citigroup piaci kapitalizációja alig 150 milliárd dollár, míg az Egyesült Államok GDP-je körülbelül 27 billió dollár. Az Európai Unió gazdasága 17 billió, Kína GDP-je pedig közel 18 billió dollár. Így a tévesen átutalt összeg messze meghaladta a világ legnagyobb gazdaságainak éves teljesítményét. A pénz azonban soha nem került ténylegesen az ügyfél kezébe, és rejtély, hogy a bank egyáltalán honnan tervezte volna előteremteni ezt az irdatlan összeget.
A banki „majdnem” katasztrófák gyakrabban előfordulnak, mint gondolnánk
A Citigroup belső jelentése szerint az ilyen hatalmas pénzügyi hibák nem is olyan ritkák, mint hinnénk. A bank a pénzügyi hatóságokkal való kommunikációban „majdnem eseményként” hivatkozott az ügyre – ami enyhe kifejezés egy ekkora bakira. Az ilyen típusú hibák a bankszektorban egy külön kategóriába tartoznak: ezek olyan esetek, amikor egy bank hibás összegű tranzakciót indít el, de végül sikerül visszavonni vagy korrigálni az átutalást, így az nem válik jogilag jelentős pénzügyi veszteséggé.
A Financial Times szerint a Citigroup csak tavaly 10 olyan esetet jelentett, amikor 1 milliárd dollárnál nagyobb téves tranzakciót hajtottak végre, de végül sikerült az összeget visszaszerezni. Ez a szám valamivel kevesebb, mint az előző évben, amikor 13 hasonló hiba történt. Mivel ezek az esetek nem tartoznak a kötelező szabályozói jelentések közé, nincs átfogó nyilvántartás arról, hogy az ilyen típusú hibák milyen gyakran fordulnak elő más bankoknál. Pénzügyi szakértők szerint azonban az ilyen mértékű tévedések ritkák az amerikai bankszektorban.
Automatizált rendszerek és emberi figyelmetlenség
Bár az ügyfelet nem érte kár, az eset rávilágít arra, hogy a banki rendszerek mennyire sérülékenyek lehetnek, és mekkora szerepe van az emberi hibának az ilyen helyzetekben. Az átutalást végül a bank automatizált ellenőrző rendszere állította le, de addig két alkalmazott sem vette észre a gigantikus pénzmozgást. Végül egy harmadik munkatárs fedezte fel a problémát, nagyjából 90 perccel azután, hogy a tranzakciót elindították.
A Citigroup nyilatkozata szerint „bár egy ilyen méretű tranzakció valójában nem valósulhatott volna meg, az ellenőrző rendszereink gyorsan azonosították az adatbeviteli hibát, és visszafordították a tranzakciót”.
A Citigroup korábbi botrányai és az elkerülhetetlen büntetések
Nem ez az első eset, amikor a Citigroup hatalmas pénzügyi hibát követ el. Két évvel ezelőtt egy számviteli tévedés miatt a bank egy tőzsdei ügylet során olyan hatalmas eladási hullámot indított el Európában, amely végül 322 milliárd dollárnyi piaci érték megsemmisüléséhez vezetett. Az eset miatt a bank végül 79 millió dolláros bírságot kapott.
A mostani tévedés ugyan nem vezetett tényleges pénzügyi veszteséghez, de rávilágít arra, hogy még a világ legnagyobb bankjai sem védettek a súlyos emberi és technológiai hibák ellen. Ha a banki rendszerek nem lettek volna kellően fejlettek, akár egyetlen óra alatt is teljes káosz alakulhatott volna ki a pénzügyi világban.
Bár az ügyfél végül nem lett a világ leggazdagabb embere, ez az eset örökre bekerül a banktörténelem legnagyobb bakijai közé.
