Kétezer éves tekercsek titkait fejtette meg a mesterséges intelligencia
Közel két évezreden át őrizték titkaikat azok a papirusztekercsek, amelyeket a Vezúv i.sz. 79-es kitörése temetett maga alá Herculaneumban. A vulkáni hamu és gázok elszenesítették a tekercseket, így azok olyan törékennyé váltak, hogy a fizikai kinyitásuk szinte lehetetlen feladatnak bizonyult. A kutatók évtizedek óta keresték a módját, hogyan olvashatnák el a bennük rejlő szövegeket anélkül, hogy megsemmisítenék a felbecsülhetetlen értékű leleteket.
A megoldást végül a modern technológia, pontosabban a mesterséges intelligencia hozta el. Egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült olyan AI-algoritmust kifejlesztenie, amely képes érzékelni a papirusz rostjainak apró elváltozásait, és ezekből rekonstruálni az egykori tintanyomokat. A módszer lényege, hogy a tekercseket nagy felbontású CT-vizsgálatnak vetik alá, majd a gépi tanulás segítségével elemzik a kapott háromdimenziós képeket.
A siker nem maradt el: a kutatók elsőként egy görög szövegrészletet tudtak azonosítani, amely a filozófiai gondolkodásról, az élet élvezetéről és a mindennapi örömökről értekezik. A szöveg szerzője valószínűleg Philodémosz epikureus filozófus lehetett, aki a gazdag Calpurnius Piso család könyvtárában dolgozott. Ez a felfedezés újabb bizonyíték arra, hogy az ókori világ szellemi öröksége még mindig rengeteg meglepetést tartogat számunkra.
A Vezúv által eltemetett könyvtár kincsei
A herculaneumi papirusztekercsek nem csupán egyszerű dokumentumok, hanem egy teljes ókori könyvtár maradványai. A Villa dei Papiri néven ismert épületben több száz tekercset találtak, amelyek többsége görög nyelvű filozófiai, irodalmi és tudományos műveket tartalmaz. A Vezúv kitörése azonban olyan hőmérsékletre hevítette a tekercseket, hogy a papirusz elszenesedett, a tinta pedig szinte láthatatlanná vált a szem számára.
A kutatók évtizedeken át próbálkoztak különböző módszerekkel, például infravörös képalkotással és röntgenfluoreszcencia-analízissel, de ezek csak korlátozott eredményeket hoztak. A tekercsek fizikai kinyitása ugyanis szinte minden esetben a papirusz széteséséhez vezetett, így a tudósok kénytelenek voltak új megközelítéseket keresni. A mesterséges intelligencia alkalmazása végül áttörést hozott, mivel az algoritmus képes volt kiszűrni a papirusz rostjainak természetes egyenetlenségeit a tintanyomoktól.
A mostani felfedezés különösen azért jelentős, mert a szöveg olyan témákat érint, amelyek az epikureus filozófia központi kérdéseihez kapcsolódnak. A töredék arról szól, hogyan lehet megtalálni az örömöt és a boldogságot az életben, miközben elkerüljük a felesleges szenvedést. Ez a gondolatmenet tökéletesen illeszkedik az epikureus iskola tanításaihoz, amelyek a mértékletes életvitelt és a barátság fontosságát hangsúlyozták.
A jövő lehetőségei a mesterséges intelligencia segítségével
A kutatócsoport most arra összpontosít, hogy továbbfejlessze az AI-algoritmust, és a lehető legtöbb szövegrészletet rekonstruálja a megmaradt tekercsekből. A cél az, hogy a teljes herculaneumi könyvtárat digitálisan újraolvashassák, ami forradalmasíthatja az ókori filozófia és irodalom kutatását. A mesterséges intelligencia ugyanis nemcsak a láthatatlan tintát képes érzékelni, hanem a papirusz rétegei közé szorult szövegeket is ki tudja bontani.
A technológia alkalmazása azonban nem korlátozódik a herculaneumi tekercsekre. Hasonló módszerekkel más, nehezen hozzáférhető ókori dokumentumokat is vizsgálhatnak, például az egyiptomi papiruszokat vagy a középkori kódexeket. A mesterséges intelligencia így nemcsak a múlt feltárásában segít, hanem új utakat nyit a kulturális örökség megőrzésében és értelmezésében is.
A felfedezés egyúttal arra is rávilágít, hogy a technológia és a bölcsészettudományok együttműködése milyen lenyűgöző eredményeket hozhat. A kutatók szerint a következő években várhatóan további jelentős szövegek kerülnek elő a herculaneumi tekercsekből, amelyek teljesen új megvilágításba helyezhetik az ókori világ szellemi életét. A Vezúv által eltemetett kincsek lassan, de biztosan felfedik titkaikat a modern tudomány segítségével.
© Vesuvius Challenge
Forrás: LiveScience.com ↗̱
