Az új-zélandi kormány történelmi bejelentést tett, amely alapjaiban rengeti meg a szigetország egyik tradicionális, de sok vitát kiváltó iparágát: az agárversenyeket. Winston Peters versenyügyi miniszter szerint a döntés meghozatalát az állatvédelem iránti elkötelezettség indokolta, és bár a tiltás fokozatosan lép életbe, az iparág ezzel a végéhez ér.
Winston Peters bejelentése szerint a döntést hosszú évek előkészítő munkája és az iparág állapotának alapos vizsgálata előzte meg. Bár az agárversenyek hagyományosan az ország kultúrájának részét képezték, az állatvédelmi aggályok felülírták a gazdasági érdekeket. A három évtizedes politikai tapasztalattal rendelkező miniszter elmondta, hogy a versenyek során az agarak sérülési aránya továbbra is elfogadhatatlanul magas.
„Az iparág számos reformot végrehajtott az állatjólét javítása érdekében, de még mindig nem érte el azt a szintet, amelyet a modern társadalom elvár. Az agárversenyzés inherensen kockázatos, és az állatok biztonsága nem garantálható” – nyilatkozta Peters.
Az iparág próbálkozásai nem hozták meg a várt eredményt
Az elmúlt évtizedben három független vizsgálat is készült az iparágról, amelyek mindegyike jelentős reformokat sürgetett. Bár az Új-Zélandi Agárverseny Szövetség (Greyhound Racing NZ) számos változtatást hajtott végre, mint például a biztonsági intézkedések szigorítása és a pályák fejlesztése, a sérülési arány továbbra is magas maradt.
Sean Hannan, a szövetség elnöke szerint a döntés „pusztító csapás” az iparág számára, amely jelentős összegeket fektetett a reformokba. Hangsúlyozta, hogy az agárversenyek állatvédelmi szempontból már az iparági átlagnál is előrébb jártak. Mindezek ellenére a kormány úgy döntött, hogy a reformok nem elegendőek a sport folytatásához.
A betiltás folyamata
A tiltás nem lép életbe azonnal. A kormány 20 hónapos átmeneti időszakot biztosít az iparág szereplőinek, amely alatt megkezdődik az agarak re-homing programja, vagyis az állatok új otthonokba helyezése. Körülbelül 2900 agár számára kell új gazdát találni, amelyet az állatvédelmi szervezetekkel, például az SPCA-val közösen valósítanak meg.
Az állatok sorsának nyomon követése kulcsfontosságú feladat. Az új törvények értelmében egyetlen versenyző agarat sem lehet elaltatni állatorvosi engedély nélkül. A kormány célja az állatok biztonságának megőrzése és az esetleges visszaélések megelőzése.
Társadalmi és politikai konszenzus
Az agárversenyek betiltása egyértelmű politikai támogatást élvez. A döntést a kabinet, a Munkáspárt és a Zöld Párt egyaránt támogatta. Ez a politikai konszenzus ritkaságnak számít, különösen egy olyan kérdésben, amely egyszerre érinti a gazdaságot, a kultúrát és az állatvédelmet.
Az SPCA tudományos igazgatója, Arnja Dale a bejelentést „a legjobb karácsonyi ajándéknak” nevezte, és kiemelte, hogy a sport társadalmi elfogadottsága az évek során teljesen megszűnt. „Bár az iparág fejlődött, a sérülések és halálesetek száma továbbra is elfogadhatatlan” – mondta Dale.
Gazdasági hatások és kilátások
Az agárversenyzés gazdasági jelentősége sem elhanyagolható. Az iparág évente több ezer versenyt rendezett, amelyek az új-zélandi ló- és agárversenyzés gazdasági teljesítményének 8,5 százalékát adták. Több mint 1000 ember dolgozik közvetlenül vagy közvetve az iparágban, akik számára a betiltás komoly megélhetési kihívásokat jelenthet.
A kormány azonban megkezdte az érintettek támogatására vonatkozó programok kidolgozását. Egy tanácsadó bizottság, amelynek tagjai közt tapasztalt állatorvosok és közszolgálati vezetők is helyet kaptak, feladata lesz a gazdasági átmenet megkönnyítése és az állatok jólétének biztosítása.
Nemzetközi kitekintés
Új-Zéland az öt ország egyike, ahol a kereskedelmi célú agárversenyzés még engedélyezett volt. A tiltással az ország csatlakozik azokhoz az államokhoz, amelyek az állatvédelem érdekében betiltották ezt a sportot. Az ilyen lépések nemcsak az állatok életkörülményeit javítják, hanem az ország nemzetközi megítélését is kedvezően befolyásolják.
Mi lesz a lóversenyekkel?
Az agárversenyek betiltása ellenére Winston Peters egyértelművé tette, hogy hasonló lépéseket nem terveznek a lóversenyekkel kapcsolatban. A lóversenyzés továbbra is az ország gazdaságának és kultúrájának szerves része marad.
Az állatok védelme a jövőben
Az új-zélandi kormány döntése egyértelmű üzenetet küld: az állatok védelme fontosabb, mint az iparági hagyományok fenntartása. Bár a tiltás jelentős gazdasági és kulturális változásokkal jár, a társadalmi támogatás egyértelművé teszi, hogy az emberek készen állnak a felelősségteljesebb hozzáállásra az állatokkal szemben.
Ez a döntés példát mutathat más országok számára is, hogy a gazdasági érdekeket háttérbe szorítva az állatvédelem kerüljön előtérbe, és új normákat teremtsen az állatokkal való bánásmód terén.
