Spanyolországban, a Badajoz tartománybeli Casas del Turuñuelo lelőhelyen egy rendkívüli, 2400 éves bronz szekeret tártak fel a régészek, amelyet az istenek tiszteletére használhattak. A körülbelül 60 centiméter hosszú, lapos, asztalszerű tetejű jármű felületén tömjént égettek áldozati felajánlásként. A kutatócsoport szerint a leletnek „nincs ismert párhuzama” az Ibériai-félszigeten, és feltételezhetően az etruszkokhoz, a mai Olaszország területén élt ősi néphez köthető.
A szekér oldalán egy különös, nyelvét öltő arc látható, amely a görög mitológiai alakok, a gorgó (Medusza) és a bikává változni képes folyamisten, Achelósz furcsa keveréke. A jármű mindkét rövid oldalát egy-egy griff, az oroszlántestű, sasfejű mitikus lény díszíti, amelyek a védelem szimbólumai voltak. A restaurátorok észrevették, hogy a szekeret tartó két emberalak szoknyát visel, ami szokatlan az etruszk bronzfigurákon, akiket általában meztelenül ábrázoltak, így a tárgy kereskedelmi úton érkezhetett a térségbe.
A rejtélyes társadalom, amely felgyújtotta épületeit
A bronz szekeret azokon a romok között találták, amelyeket egy titokzatos nép hagyott hátra, amely i. e. 400 körül nyomtalanul eltűnt a régészeti feljegyzésekből. A Középső Guadiana folyó völgyében található 14 lelőhely mindegyikén leégett épületek maradványait fedezték fel, amelyeket szándékosan töltöttek fel földdel és összetört tárgyakkal. A most előkerült szekeret is kettétörték, mielőtt a törmelék közé helyezték, ami arra utal, hogy ezek a cselekedetek nem egy ellenséges támadás, hanem egy alaposan megtervezett, szimbolikus búcsúztató rituálé részei voltak.
A kutatók úgy vélik, hogy ezek az emberek helyi lakosok lehettek, akikre erős hatással volt a tartesszoszi civilizáció, amely az i. e. 8. században telepedett le az Ibériai-félszigeten. A 14 lelőhely mindegyikénél megfigyelhető az épületek szándékos felgyújtása és feltöltése, ami egy közös, ismeretlen okból végrehajtott rituáléra utal. Ez a kultúra „eltűnt a régészeti feljegyzésekből”, ahogy Pulido fogalmazott, de a görög és etruszk importáruk jelenléte azt bizonyítja, hogy az elitjük részt vett a Földközi-tenger kereskedelmi hálózataiban.
Etruszk kapcsolatok és eltűnő nyomok
A szekér ikonográfiájának elemzése alapján a gorgó-Achelósz arc i. e. 6. századra datálható, bár a tárgyat az i. e. 5. század végén dobták el. A hasonló etruszk szekerekkel való párhuzamok ellenére a mostani az első, amelyen ez a különleges arcábrázolás látható, és az első ilyen típusú lelet az Ibériai-félszigeten. A szoknyát viselő alakok tovább erősítik a feltételezést, hogy a járművet az etruszkok készíthették, de a helyi ízléshez igazították.
A Casas del Turuñuelo lelőhely a Középső Guadiana folyó völgyében található, ahol 14 ismert lelőhelyet hagytak hátra ezek a rejtélyes emberek. A bronz szekeret egy olyan rétegben találták, amely azt sugallja, hogy i. e. 400 körül dobták el, ami egybeesik a kultúra eltűnésének idejével. A kutatók továbbra is keresik a választ arra, hogy miért égették fel saját épületeiket, és miért tűntek el nyomtalanul, miközben a Földközi-tenger virágzó kereskedelmi útvonalainak részei voltak.
© Construyendo Tarteso Project
Forrás: LiveScience.com ↗̱
