7 kontinens média hírei egy helyen

Az elámi harcos király 3500 éves bronzsisakján arany istenek és egy ragadozó madár

Az elámi harcos király 3500 éves bronzsisakján arany istenek és egy ragadozó madár található

Egy lenyűgöző, 3500 éves bronzsisak került elő az ókori Elám civilizációjának területéről, amely ma Irán délnyugati részén található. A sisakot valószínűleg egy harcos király viselhette, és nem csupán védelmi funkciót töltött be, hanem szimbolikus jelentőséggel is bírt. A bronzból készült, aranylemezekkel díszített fejfedő egy ragadozó madarat és három isteni alakot ábrázol, ami az elámi művészet egyedülálló remekévé teszi.

A sisak kupola alakú, körülbelül 21,6 centiméter átmérőjű, és elől egy vékony, kivágott rész található, amely a viselő szemöldökére illeszkedett. Eredetileg egy kis nyúlvány is tartozott hozzá, amely az orrot védte. A sisak peremét arannyal borított ezüstszegecsek díszítik, hátulján pedig egy bronzcső található, amelybe valószínűleg tollakat vagy hajat tűztek. A Metropolitan Művészeti Múzeum gyűjteményében őrzött tárgyat az elámi kultúra mesterembere készítette, amely az ókori Közel-Kelet egyik legkorábbi civilizációja volt.

Az elámiak Kr. e. 2700-tól egészen a Perzsa Birodalom általi meghódításukig, Kr. e. 539-ig éltek a mai Irán területén. Gyakran háborúztak a szomszédos mezopotámiai városállamokkal, mint Ur és Babilon, és számos fegyver- és páncéllelet került elő a kultúrájukból. Ez a sisak azonban kiemelkedik a többi közül, mivel Oscar White Muscarella régész szerint „az ókori művészet remekműve”, amelynek nincs párhuzama sem a Közel-Kelet reprezentációs művészetében, sem az ásatások során.

A sisak díszítése és isteni alakjai

A sisak elején három aranyból készült istenség látható: két női és egy férfi alak. A férfi istenség egy edényt tart, amelyből víz ömlik ki, ami arra utal, hogy az elámi vízisten lehet. A két azonos istennő szarvakkal díszített fejdíszt és ékszereket visel, és imára emelt kézzel ábrázolják őket. A vízisten fölött egy ragadozó madár helyezkedik el függőlegesen, amely Charles K. Wilkinson, a Met nyugalmazott kurátora szerint a csatatéren leselkedő veszélyt szimbolizálja.

A sisakot viselő harcos király számára az isteni alakok védelmet nyújthattak a csatában. A szakértők szerint a sisak nemcsak funkcionális, hanem szimbolikus szerepet is betöltött, hiszen a rajta ábrázolt istenségek a gonosz erők elűzésére és a konfliktusok elkerülésére szolgáltak. A sisak egyedi formája és díszítése miatt az elámi páncélok között is kiemelkedő helyet foglal el.

A sisak hátulján található bronzcső valószínűleg egy toll- vagy hajforgót tartott, ami tovább növelte a viselő tekintélyét. A sisak peremén lévő aranyozott ezüstszegecsek pedig a gazdagságot és a magas rangot jelezték. A sisakot a Metropolitan Művészeti Múzeum 1963-ban szerezte meg, és azóta is az ókori Közel-Kelet egyik legértékesebb bronz- és aranytárgyaként tartják számon.

A sisak jelentősége és öröksége

A sisak nemcsak az elámi kultúra kifinomult művészeti és kohászati tudását bizonyítja, hanem azt is, hogy a harcosok milyen fontos szerepet játszottak a társadalomban. A sisakot viselő király valószínűleg nemcsak a csatában, hanem a vallási szertartásokon is használta, hogy ezzel is kifejezze isteni kiválasztottságát. A sisakon ábrázolt isteni alakok és a ragadozó madár a hatalom, a védelem és a győzelem szimbólumai voltak.

A sisak egyedülálló példája az elámi bronzművességnek, amely a Kr. e. 2. évezredben érte el csúcspontját. A sisakot a Metropolitan Művészeti Múzeum kiállításán is megtekinthetik az érdeklődők, ahol az ókori Közel-Kelet más kincseivel együtt szerepel. A sisak felfedezése és tanulmányozása hozzájárul az elámi civilizáció jobb megértéséhez, amely a perzsa birodalom előtti időszak egyik meghatározó kultúrája volt.

A sisak ma is lenyűgözi a kutatókat és a látogatókat egyaránt, hiszen nemcsak egy fegyver, hanem egy olyan műalkotás, amely bepillantást enged az ókori Elám világába. A sisak díszítése és kivitelezése azt mutatja, hogy az elámi mesteremberek milyen magas szintű tudással rendelkeztek a bronz- és aranymegmunkálás terén. A sisak öröksége ma is él, hiszen az ókori Közel-Kelet egyik legfontosabb régészeti leleteként tartják számon.


© Metropolitan Museum of Art / Fletcher Fund, 1963 / Public Domain

Forrás: LiveScience.com ↗̱

Ez is érdekelhet