A James Webb űrtávcső ismét ámulatba ejtette a csillagászokat: felfedezte az eddigi legősibb, legkevésbé fémekkel szennyezett galaxist a korai univerzumban. A LAP1-B jelű objektum mindössze 800 millió évvel az Ősrobbanás után létezett, és olyan kémiai összetétellel bír, amely a világegyetem hajnalának állapotát tükrözi. A felfedezés forradalmasíthatja a galaxisok kialakulásáról alkotott elképzeléseinket.
A kutatók a Webb fejlett infravörös műszereit és spektrométereit használták, hogy áttörjenek a kozmikus sötét középkor fátylán. A gravitációs lencsehatásnak köszönhetően egy távoli galaxishalmaz felnagyította a LAP1-B fényét, lehetővé téve a részletes elemzést. Az eredmények szerint a galaxis oxigéntartalma a Napénak csupán 1/240-ed része, ami rekordalacsony értéknek számít.
Kimihiko Nakajima, a Kanazawai Egyetem docense és a kutatás vezetője elmondta: „Általában kozmikus régészekként viselkedünk, és a múltat próbáljuk kitalálni a környékünkön lévő öreg csillagok alapján. Most azonban közvetlenül elemezhetjük a gázt az eredeti színhelyről, 13 milliárd évvel ezelőttről.” A felfedezés lehetővé teszi, hogy a csillagászok valódi időutazást tegyenek.
A kémiai szegénység és a csillagfejlődés kapcsolata
A LAP1-B rendkívül alacsony fémtartalma arra utal, hogy a galaxis a Populáció III típusú csillagok – az univerzum első generációs csillagainak – közvetlen utódja. Ezek a csillagok robbantak fel szupernóvaként, és szórták szét a nehezebb elemeket a kozmoszban. A galaxis szén-oxigén aránya pontosan megegyezik az elméleti előrejelzésekkel, amelyek ezekből a robbanásokból származó anyagra vonatkoznak.
A csapat megállapította, hogy a LAP1-B hihetetlenül könnyű, tömege kevesebb mint 3300 naptömeg. Ez azt jelenti, hogy a galaxis nagy része sötét anyagból áll, amely egy hatalmas halót alkot. Ez a tulajdonság tökéletesen illeszkedik a Tejútrendszer körül ma is megtalálható úgynevezett ultrahalvány törpegalaxisok (UFD-k) jellemzőihez.
Masami Ouchi professzor, a kutatás résztvevője hozzátette: „Az UFD-k nemcsak a leghalványabb galaxisok, hanem 12 milliárd évnél idősebb csillagokból állnak. Gyakran az univerzum fosszíliáiként emlegetik őket. A csillagászok gyanították, hogy ezek a világegyetem legkorábbi galaxisainak maradványai, de soha nem volt közvetlen bizonyítékunk – egészen addig, amíg meg nem találtuk a LAP1-B-t.”
Új korszak a kozmikus kutatásban
A felfedezés teljesen új perspektívát nyit a csillagászok számára a nehezebb elemek születésének és a legősibb struktúrák kialakulásának feltérképezésében. A LAP1-B pontosan olyan, mint az az „ősgalaxis”, amelyet eddig csak elméletekben tudtak elképzelni. Ez segít megérteni, hogyan maradhattak fenn ezek a kozmikus fosszíliák a mai napig.
A kutatócsoport következő lépése az lesz, hogy a Webb-adatok segítségével még primitívebb objektumokat keressenek, beleértve a valaha kialakult legelső galaxisokat is. Nakajima szerint: „Reméljük, hogy ez a felfedezés történelmi lépést jelent annak megértésében, hogyan születtek meg és halmozódtak fel azok az elemek az univerzumban, amelyek a saját testünket is alkotják.”
A James Webb űrtávcső tehát ismét bebizonyította, hogy képes a lehetetlenre: olyan távoli és halvány objektumokat tár fel, amelyek a világegyetem gyermekkorának titkait őrzik. A LAP1-B nemcsak egy galaxis, hanem egy időkapszula, amely a kozmikus hajnal lenyomatát hordozza magában.
© NASA/ESA/CSA/K. Nakajima et al. (2026)
Forrás: LiveScience.com ↗̱
