Franciaországban és Hollandiában hatósági razziát tartottak a Netflix irodáiban, adócsalás és pénzmosás gyanújával. Az ügy komoly kérdéseket vet fel a globális streamingóriás adózási gyakorlataival kapcsolatban.
Miért indult a nyomozás?
A Reuters beszámolója szerint november 5-én francia és holland nyomozóhatóságok átfogó vizsgálatot tartottak a Netflix párizsi és amszterdami irodáiban. Ez a lépés egy 2022 novemberében megkezdett vizsgálat része, amely arra irányult, hogy feltárja a streaming szolgáltató esetleges adócsalási gyakorlatát. Egy hivatalos forrás elmondta, hogy „több helyszínen, köztük a Netflix franciaországi irodáiban tartottak házkutatást”, hozzátéve, hogy „a francia és holland hatóságok több hónapja dolgoznak együtt ezen az ügyön”.
A holland ügyészség is megerősítette a keresést és lefoglalást, kijelentve, hogy ez „Franciaország jogsegély iránti kérelme volt”.
Milyen adózási gyakorlat állhat a háttérben?
A vizsgálat középpontjában az a feltételezés áll, hogy a Netflix minimalizálta adóterheit Franciaországban azáltal, hogy a francia előfizetők egy holland leányvállalaton keresztül fizettek elő a szolgáltatásra. Ennek következményeként a Netflix 2019 és 2020 között kevesebb mint 1 millió euró (mintegy 1,5 milliárd forint) adót fizetett, miközben 7 millió francia előfizetője volt. A La Lettre nevű francia médium tavalyi jelentése szerint ez a gyakorlat jelentős adóbevételektől fosztotta meg Franciaországot.
A hatóságok most azt vizsgálják, hogy a Netflix folytatta-e a nyereség aluljelentését, hogy elkerülje a magasabb adók kifizetését. Ez a gyakorlat nem egyedülálló a multinacionális vállalatok körében, akik különböző országok adórendszereinek kihasználásával optimalizálják adóterheiket.
Nemzetközi együttműködés és jogi keretek
A francia és holland hatóságok együttműködése arra utal, hogy az ügy nemzetközi dimenziókkal rendelkezik, és az európai jogi keretek kihasználására vonatkozó gyakorlatok egyre nagyobb figyelmet kapnak. Az Európai Unió korábban is szigorúbban fellépett a nagyvállalatok adóoptimalizációs stratégiái ellen, különösen a technológiai szektorban.
Ez a mostani ügy szoros figyelemmel kíséri, hogy miként alkalmazzák a nagy technológiai cégek az úgynevezett „adótervezési” eszközöket, hogy elkerüljék az országonkénti magasabb adófizetési kötelezettségeket. A hasonló esetekben a vállalatok gyakran arra hivatkoznak, hogy a törvényi előírásokat betartva optimalizálják tevékenységüket.
A Netflix válasza és a jogi következmények
A Netflix a vádakra reagálva közölte, hogy minden ország adózási törvényeit betartja, ahol működik. A cég hangsúlyozta, hogy globális tevékenységük során minden előírást figyelembe vesznek, és készségesen együttműködnek a hatóságokkal az ügy tisztázása érdekében.
Ha a vizsgálatok során bebizonyosodik, hogy a Netflix valóban adócsalást követett el, az súlyos jogi és pénzügyi következményekkel járhat a vállalat számára. Az ügyet figyelemmel kísérik mindazok az országok, ahol a vállalat hasonló adózási modelleket alkalmazhatott, és akár további vizsgálatok is követhetik.
Tágabb értelemben vett hatások
Az eset rávilágít a globális technológiai cégek és az adóhatóságok közötti növekvő feszültségre. Az adóoptimalizáció és az adóelkerülési stratégiák egyre inkább előtérbe kerülnek, különösen a digitális szolgáltatások gyors terjedésével és a nemzetközi adózási szabályok változásával.
Az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek már dolgoznak olyan szabályozásokon, amelyek célja a multinacionális vállalatok adóelkerülési lehetőségeinek csökkentése, és az adófizetési kötelezettségek arányosabb elosztása.
