Dánia egy egészen szokatlan klímapolitikai döntéssel hívta fel magára a figyelmet: a 2030-tól bevezetésre kerülő „szellentési adóval” a gazdák a haszonállatok által kibocsátott metángáz után kötelesek adót fizetni. Ez az új intézkedés része a dán kormány azon törekvésének, hogy jelentősen csökkentse az ország szén-dioxid-kibocsátását és példát mutasson a klímaváltozás elleni harcban.
Miért van szükség a „szellentési adóra”?
Dánia klímavédelmi stratégiájának középpontjában a mezőgazdasági kibocsátások csökkentése áll. Az ország területének körülbelül 60%-át mezőgazdasági célokra használják, és a szarvasmarhák, valamint sertések által kibocsátott metán jelentős részét képezi a nemzeti üvegházhatású gázkibocsátásnak. A metán, amely a haszonállatok emésztési folyamatai során keletkezik, a szén-dioxidnál sokkal erősebb üvegházhatást keltő gáz, így különösen fontos annak csökkentése.
Dániában az állatok száma ötszöröse a lakosság számának, ami tovább súlyosbítja a problémát. Az elmúlt évtizedben a mezőgazdasági szektor nem tudta érdemben csökkenteni kibocsátásait, ezért a kormány úgy döntött, hogy közvetlenül adóztatja meg a metánkibocsátást.
Hogyan működik a „szellentési adó”?
A törvény értelmében 2030-tól kezdődően a dán gazdák minden tonna szén-dioxid-egyenértékű metán után 300 dán koronát (körülbelül 15 000 forintot) kötelesek fizetni. Ez az összeg fokozatosan növekszik majd, 2035-re elérve a 750 dán koronát (mintegy 37 000 forintot).
A gazdák azonban bizonyos mértékű visszatérítést kaphatnak. A teljes adó 60%-ának visszaigénylése lehetséges, és további kedvezmények járnak azoknak, akik aktívan csökkentik állataik metánkibocsátását például speciális takarmányozási módszerekkel vagy technológiai újításokkal.
A klímaváltozás hatása a mezőgazdaságra
Miközben a mezőgazdaság a globális üvegházhatású gázkibocsátások körülbelül egynegyedéért felelős, a szektor maga is szenved a klímaváltozás hatásaitól. Az extrém időjárási események, például a hosszan tartó szárazságok, az áradások és a hőhullámok egyre nagyobb kihívást jelentenek az élelmiszertermelés számára.
Dánia ezzel a törvénnyel nemcsak a kibocsátások csökkentését célozza, hanem azt is reméli, hogy ösztönözheti az innovációt a fenntartható mezőgazdaság területén.
Nemzetközi perspektíva: példa vagy kivétel?
A „szellentési adó” a világon elsőként Dániában kerül bevezetésre, és várhatóan más országok számára is iránymutatást jelenthet a mezőgazdasági kibocsátások kezelésében. Azonban a mezőgazdaság és az élelmiszertermelés szorosan összefonódik a nemzetgazdaságokkal, így nehéz egyensúlyt találni a környezetvédelem és a gazdasági érdekek között.
A világ számos részén, különösen a fejlődő országokban, az ilyen jellegű adóztatás rendkívüli ellenállásba ütközne. Dániában azonban a társadalmi és politikai környezet kedvez az ilyen radikális intézkedéseknek, amelyeket a Green Tripartite Pact keretében dolgoztak ki. Ez a politikai, szakszervezeti és környezetvédelmi csoportok együttműködésén alapuló egyezség célul tűzte ki az ország szén-dioxid-kibocsátásának 2,35 millió tonnával való csökkentését 2032-ig.
A dán gazdák nemcsak adófizetőként, hanem a klímaváltozás közvetlen elszenvedőiként is érintettek. Az extrém időjárási események közvetlenül befolyásolják a terméshozamot és az állattartás körülményeit, ami gazdasági bizonytalanságot eredményezhet. A szellentési adó bevezetése ezért nemcsak pénzügyi, hanem érzelmi kihívást is jelenthet számukra.
A dán kormány azonban azt reméli, hogy az adóból származó bevételeket a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok támogatására és a gazdák helyzetének javítására fordítják majd.
A klímaváltozás elleni harc szimbóluma
Jeppe Bruce, Dánia adóügyi minisztere szerint az intézkedés nemcsak a metánkibocsátás csökkentéséről szól, hanem Dánia elkötelezettségéről a globális klímaváltozás elleni harcban. A szellentési adó egyértelmű üzenetet küld: az ország minden rendelkezésére álló eszközt bevet annak érdekében, hogy teljesítse ambiciózus klímacéljait.
Ez az intézkedés nemcsak a helyi, hanem a globális figyelem középpontjába is állította Dániát, mint egy olyan országot, amely hajlandó radikális lépéseket tenni a fenntarthatóság érdekében.
A jövő: lehetőség vagy akadály?
A szellentési adó sikeressége nagyban függ attól, hogy hogyan fogadja a társadalom és a mezőgazdasági szektor. Ha a dán modell beváltja a hozzá fűzött reményeket, az egész világ számára példát jelenthet. Azonban a kritikusok szerint az ilyen jellegű adók a kisebb gazdaságokat hátrányosan érinthetik, és további megosztottságot eredményezhetnek a gazdagabb és szegényebb országok között.
A szellentési adó bevezetése Dánia eltökéltségét tükrözi a klímaváltozás elleni küzdelemben. A kérdés csak az, hogy ez az intézkedés valóban képes lesz-e hosszú távon csökkenteni a kibocsátásokat, és hogyan alakítja át a globális mezőgazdasági gyakorlatokat.