A taxisofőrök és a mentőautó-vezetők mindennapi munkája segíthet megvédeni őket az Alzheimer-kór kialakulásától. Amerikai kutatók által a BMJ-ben publikált tanulmány megállapította, hogy ezekben a foglalkozásokban dolgozó emberek körében a legalacsonyabb az Alzheimer-kór miatti halálozás aránya, összehasonlítva más foglalkozásokban dolgozó felnőttekkel. A megfigyeléses vizsgálat eredményei alapján a kutatók felvetették, hogy a memóriát intenzíven igénylő foglalkozások összefüggésben lehetnek az Alzheimer-kór elleni védelemmel.
Memóriaigényes munkák védhetnek az Alzheimer-kór ellen
A kutatók közleményükben kiemelték, hogy a hippokampusz az agynak egy olyan része, amely a térbeli memóriáért és a navigációért felelős. Londoni taxisofőrök esetében kimutatták, hogy ez a terület fejlettebb a lakosság többi részéhez képest. Mivel ez az agyterület érintett az Alzheimer-kór kialakulásában, felmerült a lehetőség, hogy a gyakori térbeli feldolgozást igénylő foglalkozások összefüggésben lehetnek az Alzheimer-kór miatti halálozás csökkenésével. A kutatók közel kilencmillió ember halotti anyakönyvi kivonatát elemezték 443 különböző foglalkozásban, 2020. január 1. és 2022. december 31. között. A halálesetek 3,9 százalékában (348 328 fő) az Alzheimer-kórt jelölték meg a halál okaként. A 16 658 taxisofőr közül 171 (1,03 százalék) halt meg Alzheimer-kórban, míg a mentőautó-vezetők körében ez az arány 0,74 százalék volt (1348-ból 10 fő).
A halálkori életkor és más szociodemográfiai tényezők figyelembevételével a taxisofőrök és a mentőautó-vezetők körében volt a legalacsonyabb az Alzheimer-kór miatti halálesetek aránya (1,03, illetve 0,91 százalék) az összes vizsgált foglalkozás közül, összehasonlítva az általános népességgel (1,69 százalék). Ugyanezek az eredmények nem voltak megfigyelhetők más, közlekedéssel kapcsolatos munkakörökben, például buszsofőrök vagy pilóták esetében, valószínűleg azért, mert ők előre meghatározott útvonalakra támaszkodnak. Továbbá, a taxisofőrök és mentőautó-vezetők esetében nem volt megfigyelhető hasonlóan alacsony halálozási arány más demenciaformáknál, ami arra enged következtetni, hogy a hippokampuszban bekövetkező neurológiai változások kifejezetten az Alzheimer-kór kockázatának csökkenésével lehetnek összefüggésben.
A kutatók hangsúlyozták, hogy további vizsgálatokra van szükség annak egyértelmű megállapításához, hogy a térbeli kognitív munka valóban befolyásolja-e az Alzheimer-kór miatti halálozás kockázatát, és hogy más kognitív tevékenységek is potenciálisan megelőző hatásúak lehetnek-e. Az eredmények érdekes összefüggéseket mutatnak, melyek további kutatásokat igényelnek az Alzheimer-kór megelőzési stratégiáinak kidolgozásában. A tanulmány felhívja a figyelmet arra is, hogy a mindennapi munka során végzett tevékenységek is befolyásolhatják az agy egészségét és a kognitív képességek megőrzését. A jövőbeli kutatások célja lehet az, hogy jobban megértsük az agy működését és az Alzheimer-kór kialakulásának okait, hogy hatékonyabb megelőzési módszereket tudjunk kifejleszteni.
