A Csendes-óceánon áthaladó hatalmas melegvíz-hullámot rögzített a NASA műholdja, nem sokkal azután, hogy hivatalosan is megérkezett az El Niño időjárási jelenség. A Kelvin-hullám néven ismert képződmény egy több száz kilométer hosszú sávot alkot az Egyenlítő mentén, ahol a tengerszint magasabb az átlagosnál. Az anomáliát az El Niñohoz kapcsolódó melegebb vizek okozzák, amelyek idén az eddigi legerősebbek közé tartozhatnak.
A Sentinel-6 Michael Freilich műhold június 8-án készített felvételein jól láthatóak a tengerszint magasságának eltérései. A vörös színnel jelölt területek a szokásosnál magasabb vízszintet mutatnak, míg a kék területek az alacsonyabb értékeket jelzik. A NASA és az Európai Űrügynökség által közösen fejlesztett műhold tíz naponta méri a tengerszint változásait, akár centiméteres pontossággal.
A műhold adatai kiegészítik a tengerfelszín hőmérsékletének méréseit, amelyek az elmúlt hónapokban példátlan mértékű felmelegedést mutattak a Csendes-óceánban. A szakemberek június 11-én jelentették be hivatalosan az új El Niño kezdetét, amely várhatóan az egyik legerősebb lesz a valaha feljegyzettek közül. A felmelegedő óceánvíz kitágul, így magasabb tengerszintet eredményez, ami az Egyenlítő mentén helyenként már több mint 15 centiméterrel haladja meg a megszokott értékeket.
A Kelvin-hullámok szerepe az El Niño kialakulásában
A Kelvin-hullámok akkor jönnek létre, amikor a nyugati Csendes-óceánban a szelek legyengülnek és átmenetileg megfordulnak, keleti irányba fújva a szokásos nyugati helyett. Ez lehetővé teszi, hogy a meleg víz fokozatosan felhalmozódjon a keleti medencében, mélyítve a felszíni meleg víz rétegét és megakadályozva a hidegebb mélyvíz felemelkedését. A hullám mostanra elérte Dél-Amerika nyugati partvidékét is.
A NASA már korábban is észlelt néhány Kelvin-hullámot idén, ami előre jelezte a közelgő El Niño eseményt. Januárban a Sentinel-6 Michael Freilich egy Mikronézia közelében kialakult hullámot figyelt meg, amely február közepére eloszlott. Márciusban egy újabb hullám jelent meg, amely május közepére Peru partjainál emelte meg a tengerszintet.
A tengerfelszín hőmérsékletének és magasságának változásai jelentősen befolyásolhatják a légköri cirkulációs mintákat és az időjárást. Az El Niño általában növeli a csapadék mennyiségét az Egyesült Államok délnyugati részén, valamint Kolumbiában, Peruban és Ecuadorban, míg a nyugati Csendes-óceán térségében csökkenti azt. A legutóbbi El Niño, amely 2023 júniusától 2024 áprilisáig tartott, olyan mértékben növelte a globális átlaghőmérsékletet, hogy 2024 lett a valaha mért legmelegebb év.
Rekordokat döntögető erősségű időjárási jelenség várható
A június 8-i állapotok a nyugati Csendes-óceánban hasonlóak voltak az 1997-ben tapasztaltakhoz, amikor egy különösen erős El Niño tombolt. Bár 2026-ban eddig kevesebb Kelvin-hullámot figyeltek meg, mint 1997-ben, az idei El Niño még mindig erősödőben van. A szakemberek szerint a jelenség nagyobb lehet, mint azt korábban gondolták, de további megfigyelésekre van szükség a pontos előrejelzéshez.
Severine Fournier, a NASA Jet Propulsion Laboratóriumának tengerszint-kutatója elmondta, hogy a jelenség egyre erősebbnek tűnik, mint amire egy héttel korábban számítottak. A kutatók folyamatosan figyelik az óceáni és légköri viszonyokat, hogy minél pontosabb előrejelzéseket adhassanak. Az El Niño hatásai világszerte érezhetőek lesznek, ezért a szakemberek kiemelt figyelmet fordítanak a fejleményekre.
A műholdas megfigyelések kulcsfontosságúak az El Niño nyomon követésében és a lehetséges következmények előrejelzésében. A Sentinel-6 Michael Freilich által gyűjtött adatok segítenek a tudósoknak megérteni az óceáni áramlatok és a légkör közötti összetett kölcsönhatásokat. A pontos mérések lehetővé teszik, hogy a hatóságok időben felkészülhessenek a szélsőséges időjárási eseményekre és minimalizálhassák azok káros hatásait.
© NASA Earth Observatory/Lauren Dauphin
Forrás: LiveScience.com ↗̱
