Vészhelyzeti riasztást adtak ki a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) tartózkodó NASA-űrhajósok számára, miután az orosz szegmensben lévő szivárgások hirtelen súlyosbodtak. A Crew-12 misszió négy tagja – Jessica Meir, Jack Hathaway, Sophie Adenot és Andrej Fegyajev – kénytelen volt űrruhát ölteni, és a dokkolt Crew Dragon kapszulában keresni menedéket. Az intézkedésre azért volt szükség, amíg az orosz legénység két tagja megkísérelte elhárítani a szerkezeti hibákat, amelyek levegőt engedtek ki az állomásból.
A NASA szóvivője, Bethany Stevens a közösségi médiában erősítette meg a hírt, hangsúlyozva, hogy az elővigyázatosság jegyében rendelték el a biztonsági protokollt. A négy NASA-űrhajós mellett Chris Williams, aki az orosz Szojuz MS-28 misszióval érkezett az állomásra, szintén a Dragon űrhajóban foglalt helyet. Az orosz legénység kezdeti javítási kísérletei részben sikeresek voltak, azonban a Roszkoszmosz később szüneteltette a munkálatokat, hogy további méréseket végezhessen.
A sikeres beavatkozást követően a NASA feloldotta a biztonsági készültséget, és az űrhajósok visszatérhettek a megszokott feladataikhoz az ISS fedélzetén. Az eset azonban ismételten rávilágított arra, hogy az öregedő űrállomás egyre komolyabb kihívások elé állítja a mérnököket és a legénységet. A szivárgás forrása a PrK modul, egy átmeneti alagút, amely az orosz Zvezda szervizmodult köti össze a Progress teherűrhajók dokkoló portjával.
Tartós probléma az orosz modullal
A PrK modulban 2019 óta visszatérő problémát jelentenek a mikrorepedések okozta légszivárgások. Ezek a hibák folyamatos megfigyelést igényelnek, és a Zvezda modulba vezető nyílást is csak a teherszállítások idejére nyitják ki. Bár a NASA és a Roszkoszmosz többször is próbálta már orvosolni a problémát, a szivárgások továbbra is fennállnak, ami aggodalomra ad okot az állomás hosszú távú üzemeltetésével kapcsolatban.
A NASA belső értékelése szerint a szivárgások mind előfordulási valószínűség, mind pedig lehetséges következmények szempontjából magas kockázatot jelentenek. Az Ars Technica információi szerint az ügynökség nem zárja ki a „katasztrofális meghibásodás” lehetőségét sem, bár ezt nyilvánosan igyekszik bagatellizálni. A legutóbbi esemény is azt mutatja, hogy a probléma egyre súlyosabbá válik, és sürgős beavatkozást igényel.
A szivárgások elhárítására tett erőfeszítések ellenére a helyzet továbbra is bizonytalan. Az orosz szegmensben lévő szerkezeti hibák nemcsak a legénység biztonságát veszélyeztetik, hanem komoly fejtörést okoznak a NASA és a Kongresszus számára is, akik az ISS élettartamának meghosszabbítását tervezik. Az állomást eredetileg 2030 végéig üzemeltették volna, amikor is a Csendes-óceánba irányítva semmisítették volna meg.
Bizonytalan jövő és geopolitikai feszültségek
A NASA és az amerikai Kongresszus jelenleg azon dolgozik, hogy az ISS élettartamát legalább 2032-ig meghosszabbítsa. Ez az időablak lehetőséget adna arra, hogy a magánkézben lévő űrállomások – amelyek jelenleg is fejlesztés alatt állnak – átvehessék a stafétát. Azonban a folyamatos szivárgások és a növekvő kockázatok komoly kérdőjeleket vetnek fel ezzel a tervvel kapcsolatban.
Oroszország részéről egyre erősebb a szándék a mihamarabbi kivonulásra az ISS-projektből. A Roszkoszmosz többször is jelezte már, hogy szeretné elhagyni a nemzetközi együttműködést, ami tovább bonyolítja a helyzetet. A legutóbbi szivárgás ismételten rávilágított arra, hogy az orosz modulok állapota kritikus, és a javítások csak ideiglenes megoldást jelentenek.
A NASA számára kiemelten fontos, hogy az ISS biztonságosan üzemeljen a tervezett élettartama végéig. Azonban a folyamatos technikai problémák és a geopolitikai feszültségek miatt egyre nehezebbé válik a hosszú távú tervezés. Az űrügynökségnek mérlegelnie kell a kockázatokat és a lehetőségeket, hogy megtalálja a legjobb utat a jövőbeli űrkutatási programok számára.
© NASA
Forrás: LiveScience.com ↗̱
