A japán Fudzsi-hegy ismét a hírek középpontjába került, de nem a festői látkép vagy a vulkán aktivitása miatt. Egy kínai egyetemista ugyanis kétszer is veszélybe sodorta magát ugyanazon a hegycsúcson – másodszor azért, hogy visszaszerezze elhagyott mobiltelefonját.
Az első mentés után minden józan ember tanult volna a leckéből, ám a 27 éves férfi néhány nappal később ismét megmászta a lezárt hegyet. A következmény ismét helikopteres mentés lett, ezúttal magaslati betegség miatt.
A történet nemcsak meglepő, de komoly kérdéseket vet fel a hegyi túrák biztonságáról, az emberi meggondolatlanságról és arról, milyen árat fizethetünk egy elfelejtett eszközért.
Az első mászás is veszélyes volt
A kínai diák az első próbálkozásakor már közel járt a tragédiához. A Fudzsi-hegy csúcsa közelében ugyanis elveszítette hágóvasait – ezek a jéggel borított terepen való közlekedéshez szükséges fémeszközök, amelyeket a cipőre erősítenek. A felszerelés nélkül mozgásképtelenné vált a jeges hegyoldalon.
A férfit a japán hatóságok helikopterrel mentették ki a 3 776 méteres hegycsúcs közeléből. A BBC szerint a mentés kedden zajlott le, és a férfit épségben szállították le a hegyről. A történet itt akár véget is érhetett volna.
Azonban néhány nappal később, ahelyett hogy megkönnyebbülten hazautazott volna, a diák úgy döntött, visszatér a hegyre – ezúttal egy elfelejtett tárgy miatt. A mobiltelefonját ugyanis fent hagyta a csúcson.
A második próbálkozás már életveszélyes volt
Az újabb mászás még meggondolatlanabb volt az előzőnél. A CNN szerint a férfi magaslati betegségtől szenvedett, miután körülbelül 3 000 méterig jutott. A szervezete nem tudott alkalmazkodni a ritka levegőhöz, így légzési nehézségek és zavartság jelentkezett nála.
Ismét mentőalakulatokat kellett riasztani, és másodjára is helikopterrel szállították le a hegyről. Ez nemcsak életveszélyes, hanem rendkívül költséges beavatkozás is volt.
A történet különösen azért döbbenetes, mert a mászás nem hivatalos időszakban történt. A Fudzsi-hegy hivatalos mászószezonja minden évben július elejétől szeptember elejéig tart, és a túraösvények ezen kívül le vannak zárva. A hegy honlapja is hangsúlyozza, hogy ebben az időszakban a jelzőtáblák többségét eltávolítják, és a mentési lehetőségek korlátozottak.
Miért vállal valaki ekkora kockázatot?
A történet számos kérdést vet fel azzal kapcsolatban, mitől válik egy technológiai eszköz ennyire fontossá valaki számára. A mobiltelefon manapság már nemcsak kommunikációs eszköz: sokaknak személyes adatok, fotók, digitális azonosítók tárháza. Ez azonban nem indokolja, hogy valaki életét veszélyeztesse egy készülékért.
A japán hatóságok nem közölték a diák nevét, valószínűleg részben a fiatal férfi megszégyenülésének elkerülése végett. Az interneten azonban máris elterjedtek a történetről szóló kritikus kommentek, amelyek a felelőtlenséget és a túrázási szabályok figyelmen kívül hagyását bírálják.
A mentési költségek, amelyeket az adófizetők állnak, szintén komoly vitákat váltottak ki. Egyes vélemények szerint ilyen esetekben a mentés költségeit részben a felelőtlen túrázókkal kellene megfizettetni.
A Fudzsi-hegy és a japán túrakultúra
A Fudzsi-hegy nemcsak természeti látványosság, hanem szent hely is Japánban. A több mint 3 700 méteres vulkán az ország kulturális és spirituális szimbóluma, évente több százezer látogatót vonz.
A hegy csúcsa csak a nyári hónapokban érhető el biztonságosan. A japán hatóságok minden évben részletes útmutatókat tesznek közzé a mászás szabályairól, és figyelmeztetnek a lehetséges veszélyekre, különösen a nem szezonális mászások esetén.
Idén tavasszal még vulkánkitörésre vonatkozó útmutatást is kiadtak, felkészülve arra az eshetőségre, hogy a Fudzsi ismét aktivitásba lép. A japán kormány célja, hogy minimalizálják az áldozatok számát egy esetleges katasztrófa esetén, így különösen fontos a szabályok betartása.
Az eset tanulsága nem csak az, hogy ne másszunk vissza egy aktív vulkánra a telefonunkért. Hanem az is, hogy a modern társadalom prioritásai gyakran eltorzulnak, és az egyéni döntések súlyos következményekhez vezethetnek.
A történet jól példázza, hogy az emberi makacsság és technológiai kötődés milyen extrém helyzetekhez vezethet. A diák esetében mindkét mászás elkerülhető lett volna, ha betartja az alapvető biztonsági előírásokat.
A jövőre nézve a japán hatóságok várhatóan szigorúbb ellenőrzéseket vezetnek majd be a nem hivatalos mászások megakadályozására. A turisták és kalandvágyók számára pedig ez figyelmeztetés lehet: a természet nem játéktér, és az életünket nem érheti meg kockára tenni egy okoseszközért.
