A Spitzbergák szigetvilágában, a norvég „Likneset” – azaz „Holtpont” – néven ismert helyen régészek egy 17. századi bálnavadász temetőt tártak fel, amelynek maradványai lenyűgöző és egyben szívszorító képet festenek a korabeli iparág embertelen körülményeiről. A kutatások szerint a több száz sekély sírban nyugvó férfiak élete rendkívül rövid és fájdalmas volt, amit a csontjaikon látható nyomok is egyértelműen bizonyítanak. A szakemberek megállapították, hogy a bálnavadászok szervezetét a skorbut, a dohányzás és a kimerítő fizikai munka egyaránt tönkretette.
A PLOS One tudományos folyóiratban nemrégiben publikált tanulmány szerint a kutatók húsz sírt vizsgáltak meg a Likneset területén, és a csontvázakon egyértelmű jeleit találták a degeneratív ízületi betegségeknek, a sérüléseknek és a rendkívüli igénybevételnek. A bálnavadászok válla, felsőteste, gerince, csípője, térde és lába is súlyos kopásokat mutatott, ami a nehéz hajózási és feldolgozási munkák következménye. A szakembereket különösen megdöbbentette, hogy már a nagyon fiatal felnőttek csontjain is olyan előrehaladott elváltozásokat találtak, amelyek általában csak idősebb korban jelentkeznek.
A kutatás vezetője, Lise Loktu, a Norvég Kulturális Örökségkutató Intézet munkatársa elmondta, hogy a csontvázak elemzése során a legtöbb egyénnél a skorbut jeleit is azonosították. Ez a C-vitamin hiánya miatt kialakuló betegség izomgyengeséget, fogínyvérzést, fogvesztést és vérszegénységet okozott, ami tovább gyengítette a már amúgy is legyengült szervezetet. A skorbut a hosszú tengeri utakon gyakori volt, mivel a korabeli európaiak nem fogyasztották azokat az ételeket, amelyeket az őslakos sarkvidéki népek a betegség megelőzésére használtak.
A dohányzás és a skorbut kapcsolata
A kutatók a fogakon talált jellegzetes kopásokból arra következtettek, hogy a bálnavadászok többsége rendszeresen pipázott. A folyamatosan szorított agyagpipák kör alakú bemélyedéseket hagytak a fogzománcon, ami egyértelmű bizonyíték a dohányzásra. Ez a szokás azonban nemcsak a fogakat károsította, hanem tovább rontotta a férfiak egészségi állapotát is, mivel a dohányzás ismerten csökkenti a szervezet C-vitamin szintjét.
Loktu szerint a dohányzás önmagában nem okozta a skorbutot, de hozzájárult az általános egészségromláshoz és a tápanyaghiányos állapothoz. A hosszan tartó nehéz fizikai munka, a táplálkozási problémák, a betegségek és az általános fizikai gyengeség együttesen vezetett oda, hogy ezek a férfiak már nem tudtak felépülni a megpróbáltatásokból. A kutatók szerint a skorbut nemcsak a csontokat érintette, hanem az immunrendszert is legyengítette, így a fertőzésekre is fogékonyabbá váltak.
A tanulmány rávilágít arra is, hogy a bálnavadászat a korai újkorban Európa egyik első nagyüzemi kitermelő iparágának számított, és a munka szinte teljes egészében kézi erővel történt. A bálnavadászoknak evezniük kellett, élő bálnákat kellett vontatniuk, a tetemeket feldolgozniuk, és a hajókon is nehéz feladatokat kellett ellátniuk a hideg, nedves és fizikailag kimerítő körülmények között. A csontvázakon látható elváltozások pontosan ezt a hatalmas terhelést tükrözik.
A klímaváltozás fenyegetése a temetőre
A kutatás másik fontos eredménye, hogy a Likneset-i temetőt a klímaváltozás miatt gyors pusztulás fenyegeti. A kutatók összehasonlították az 1980-as évek végén, 2016-ban és 2019-ben feltárt sírokat, és megállapították, hogy a permafrost által évszázadokig konzervált temetkezési terület mára rohamosan bomlásnak indult. A sarkvidéki gyors felmelegedés miatt a fagyott talaj olvadni kezd, ami a szerves anyagok gyors lebomlásához vezet.
A szakemberek figyelmeztetnek, hogy a part menti erózió és a permafrost degradációja miatt a temető egyes részei már el is tűntek. Ez a folyamat nemcsak a múlt emlékeit semmisíti meg, hanem a jövőbeli kutatások lehetőségeit is korlátozza. A kutatók szerint a Spitzbergák bálnavadász temetői a legveszélyeztetettebb örökségi helyszínek közé tartoznak a klímaváltozás miatt.
Loktu és Brødholt hangsúlyozzák, hogy a megőrzési körülmények folyamatos nyomon követése elengedhetetlen, mivel a klímaváltozás által okozott károk gyorsan csökkentik a régészeti lelőhelyek információértékét. A kutatás tehát nemcsak a múltba enged bepillantást, hanem egyben sürgető figyelmeztetés is a jelen számára, hogy a globális felmelegedés milyen gyorsan és visszafordíthatatlanul pusztítja el a történelmi örökséget a sarkvidéki régiókban.
© Loktu, Brødholt, 2026, PLOS One; CC-BY 4.0
Forrás: LiveScience.com ↗̱
