A szélsőséges hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi következményekkel is járhat. Egy új tanulmány kimutatta, hogy a tartós magas hőmérséklet akár 14 hónappal is felgyorsíthatja az idősebb felnőttek sejtszintű öregedését. Ez az eredmény hasonló hatást mutat, mint a rendszeres dohányzás. Ahogy a klímaváltozás miatt világszerte egyre nő az extrém forróságnak kitett emberek száma, úgy válik egyre nyilvánvalóbbá, hogy a hőség hosszú távú egészségügyi kockázatai messze túlmutatnak az eddig ismert hatásokon.
A hőség és a sejtek öregedése közötti összefüggés
A Science Advances tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint az évekig tartó magas hőmérsékletnek való kitettség jelentős hatással van a sejtek öregedésére. A kutatók összehasonlították az Egyesült Államok két különböző államában élő, hasonló életmódot folytató idős emberek biológiai öregedését. Az eredmények azt mutatták, hogy az Arizonában élő alanyok sejtjei 14 hónappal idősebbek voltak, mint azoké, akik a hűvösebb Washington államban éltek.
Ez az összefüggés különösen fontos annak fényében, hogy a globális átlaghőmérséklet folyamatosan növekszik. 2023-ban például Phoenix városában 31 egymást követő napon keresztül 43 Celsius-fok feletti hőmérsékletet mértek. Ez az év volt a valaha mért legforróbb, de ezt a rekordot már 2024 is megdöntötte.
Az extrém hőség egészségügyi kockázatai
A magas hőmérséklet rövid és hosszú távon egyaránt súlyos egészségügyi problémákat okozhat. Azonnali hatásként jelentkezhet kiszáradás, ájulás vagy akár hőguta, amely kezeletlenül halálos is lehet. Az idősebbek és a kisgyermekek különösen veszélyeztetettek, mivel szervezetük nehezebben szabályozza a belső hőmérsékletet.
Hosszú távon az extrém hőség hozzájárulhat a szív- és érrendszeri betegségek, vesebetegségek és mentális problémák kialakulásához. A kutatók szerint a hőhullámok növelhetik a demencia kockázatát is, mivel az agy működésére is hatással vannak.
Hogyan vizsgálták a hőség hatását az öregedésre?
A kutatást Eun Young Choi, a Dél-Kaliforniai Egyetem gerontológiai tanszékének kutatója vezette. A vizsgálat során több mint 3600, 56 év feletti ember vérmintáját elemezték, és összevetették azokat az adott területek hőmérsékleti adataival.
A kutatók azt vizsgálták, hogy az alanyok az előző években milyen gyakran voltak kitéve 32 Celsius-fok feletti hőmérsékletnek. Azt találták, hogy azok az emberek, akik évente legalább fél évig ilyen forróságban éltek, sejtszinten közel másfél évvel idősebbek voltak, mint azok, akik csak ritkán tapasztaltak extrém hőséget.
A klímaváltozás súlyosbítja a problémát
A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy a hőség öregítő hatása minden társadalmi rétegben jelen van. Bár egyes emberek – például a tehetősebbek – jobban tudnak védekezni a forróság ellen légkondicionálással, a hatás még így is érezhető.
A klímaváltozás miatt az extrém hőhullámok egyre gyakoribbá válnak, és nemcsak a forró éghajlatú területeket érintik. Az Egyesült Államokban például egyre több városi térség válik úgynevezett „hőszigetté”, ahol a rengeteg beton és aszfalt miatt a hőmérséklet akár 4-5 fokkal is magasabb lehet, mint a vidéki területeken.
Ezekben a városokban az alacsonyabb jövedelmű és nem fehér lakosság aránya is magasabb, ami azt jelenti, hogy a hőség egészségügyi hatásai társadalmi egyenlőtlenségeket is súlyosbíthatnak. Azok, akik nem engedhetik meg maguknak a légkondicionálást vagy a megfelelő lakhatást, fokozottan ki vannak téve a hőhullámok káros hatásainak.
Hogyan lehetne csökkenteni a hőség okozta károkat?
A kutatók szerint az egyik legfontosabb teendő a városi területek zöldítése, mivel a fák és növények jelentősen csökkenthetik a hőmérsékletet. Emellett szükség lenne olyan szabályozásokra is, amelyek biztosítják, hogy mindenki hozzáférhessen hűvös menedékhelyekhez a legforróbb napokon.
Az idősek és más veszélyeztetett csoportok számára különösen fontos lenne a megfelelő tájékoztatás és a támogatás biztosítása. Az extrém hőség ugyanis nemcsak az egészséget veszélyezteti, hanem hosszú távon akár az életkilátásokat is befolyásolhatja.
A jövőben még nagyobb figyelmet kell fordítani erre a problémára
A tanulmány szerzői arra figyelmeztetnek, hogy a következő évtizedekben a világ lakossága egyre inkább öregszik, miközben a hőhullámok is egyre gyakoribbá válnak. 2040-re az amerikai népesség ötöde 65 év feletti lesz, ami azt jelenti, hogy még több embert érint majd a hőség öregítő hatása.
A kutatás eredményei nemcsak az idősebb korosztályra vonatkoznak. A szakértők szerint hasonló hatások fiatalabb felnőtteknél is előfordulhatnak, és további vizsgálatokra lesz szükség annak megértéséhez, hogy ezek a hatások visszafordíthatók-e.
Az extrém hőség tehát nem csupán egy kellemetlenség, hanem egy olyan egészségügyi kihívás, amelyre a jövőben sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani. Ahogy a globális hőmérséklet tovább emelkedik, úgy válik egyre sürgetőbbé a kérdés: hogyan védhetjük meg magunkat és szeretteinket a forróság pusztító hatásaitól?
