Egy lenyűgöző műholdfelvétel örökítette meg azt a szokatlan jelenséget, amikor koncentrikus felhőgyűrűk jelentek meg egy kitörő vulkán felett a Kanári-szigetekhez tartozó La Palmán. A 2021. október 1-jén készült képen jól láthatóak a „bikaszemre” emlékeztető felhőformációk, amelyek a Cumbre Vieja vulkánkitörés során keletkeztek. Ez volt az első kitörés a szigeten 50 év után, amely 2021. szeptember 19-én kezdődött, amikor egy hasadék nyílt a vulkáni gerinc nyugati oldalán.
A kitörés során hatalmas lávafontok lövelltek a magasba, és egy 200 méter magas kürtő, a Tajogaite jött létre, amely egészen december 13-ig ontotta magából a lávát. A forró kőzet hatalmas, „tűzfolyóként” ömlött az Atlanti-óceánba, elpusztítva egy egész települést és veszélyes gázokat szabadítva fel. A koncentrikus felhőgyűrűk gőzből, füstből és hamuból álltak, amelyek heteken át emelkedtek a Tajogaite fölé.
A szokatlan felhőformáció egy ritka időjárási jelenségnek, a hőmérséklet-inverziónak köszönhető. Normális esetben a vulkáni kitörésekből származó anyagok tovább emelkednének a sztratoszférába, ahol a levegő rendkívül hideg. Azonban ekkor egy meleg levegőréteg „fedőként” viselkedett, megakadályozva a felhőoszlop további emelkedését, és oldalirányú terjedésre kényszerítve azt. A gyűrűk a vulkáni aktivitás természetes lüktetéséből adódtak, ami jól látható a szomszédos Tenerifén készült időzített felvételeken is.
A tűzfolyó pusztítása
A 85 napig tartó kitörés során mintegy 200 millió köbméter láva áramlott a felszínre, amelynek hőmérséklete elérte az 1100 Celsius-fokot. Ez a forró kőzet körülbelül 6,4 kilométert tett meg, mielőtt a tengerbe zuhant, elpusztítva út közben Todoque városának mintegy 3000 épületét. A becsült kár meghaladta a 700 millió eurót, ami akkor körülbelül 780 millió dollárnak felelt meg.
A láva óceánba ömlésekor új szárazföld keletkezett, mintegy 430 000 négyzetméternyi területen. A forró kőzet és a víz reakciója azonban magas koncentrációjú vulkáni gázokat, például kén-dioxidot és hidrogén-cianidot szabadított fel. Ezek a mérgező gázok emberéletet is követeltek: egy 72 éves férfi halt meg, aki idő előtt visszatért otthonába, és valószínűleg belélegezte a mérgező füstöt.
A gázok nemcsak emberekre, hanem állatokra is veszélyesek voltak; több ezer vadon élő és haszonállat pusztulását okozták. Marie Edmonds, a Cambridge-i Egyetem vulkanológusa, aki 2025 áprilisában járt a helyszínen, „igazán szörnyűnek” nevezte a károkat. Kiemelte, hogy a kitörési kürtő közelsége a közösségekhez rendkívül ijesztő lehetett a lakosok számára, akik ilyen közelről tapasztalhatták meg a vulkán pusztító erejét.
Új perspektíva a természet erőiről
A műholdfelvételek nemcsak a pusztítást, hanem a természet lenyűgöző erejét is megörökítették. A koncentrikus felhőgyűrűk, bár első pillantásra szokatlannak tűnnek, valójában a gravitációs hullámok néven ismert jelenség részét képezik. Ez a kifejezés azonban nem a gravitációval, hanem a légkörben terjedő hullámokkal függ össze, és teljesen különbözik a téridő gravitációs hullámaitól.
A kitörés során keletkezett új földterület és a vulkáni tevékenység által formált táj arra emlékeztet, hogy bolygónk folyamatosan változik. A La Palmán történt események rávilágítanak arra, hogy a vulkánok nemcsak pusztító, hanem építő erők is lehetnek, hiszen új szárazföldet hoznak létre, és alakítják a környezetet. A tudósok számára ezek a jelenségek értékes adatokat szolgáltatnak a Föld belső működéséről.
A Cumbre Vieja kitörése emlékeztet minket arra, hogy a természet erői felett nincs hatalmunk, de megfigyelésükkel és tanulmányozásukkal jobban megérthetjük a körülöttünk lévő világot. A műholdak által rögzített lenyűgöző felvételek lehetővé teszik, hogy a pusztítás közepette is meglássuk a természet szépségét és összetettségét, ami új perspektívát ad a Föld dinamikus folyamatainak megértéséhez.
© NASA/MODIS/Aqua
Forrás: LiveScience.com ↗̱
