Kanada és az Egyesült Államok között kiéleződött a kereskedelmi konfliktus az elmúlt hetekben, azonban úgy tűnik, hogy a felek hajlandóak ideiglenesen félretenni az ellentéteket. Ennek egyik első kézzelfogható következménye, hogy Ontario tartomány visszavonta a Starlinkkel kötött, korábban felmondott szerződését, amely az északi, elzárt területek internetellátását biztosítaná. A döntést Doug Ford, Ontario miniszterelnöke jelentette be az X-en, miután Justin Trudeau kanadai miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök megállapodtak abban, hogy harminc napra szüneteltetik a vámháborút.
Az amerikai vámok és a kanadai válaszlépések
Az egész vita abból indult, hogy Trump bejelentette: az Egyesült Államok 25 százalékos vámot vet ki szinte minden Kanadából érkező importra. Erre válaszul Kanada ugyancsak 25 százalékos vámot vezetett be az amerikai árukra. Az eszkalálódó helyzetben Ontario is drasztikus lépésekre szánta el magát: a tartomány nemcsak a Starlinkkel kötött 100 millió dolláros szerződést mondta fel, hanem minden amerikai vállalatot kizárt a tartományi közbeszerzésekből, továbbá utasítást adott az Ontarioi Alkoholellenőrző Bizottságnak (LCBO), hogy távolítsa el az amerikai szeszes italokat az üzletek polcairól.
Doug Ford a döntését azzal indokolta, hogy Ontario nem fog üzletelni „olyan emberekkel, akik tönkre akarják tenni a gazdaságunkat.” Szerinte Elon Musk, aki Trump egyik legbefolyásosabb támogatója, ebben a folyamatban kulcsszerepet játszik. Ford úgy fogalmazott, hogy Musk „el akarja venni az ételt a kanadaiak asztaláról.”
Az ideiglenes tűzszünet és a Starlink-szerződés visszavonása
A helyzet azonban az utóbbi napokban váratlan fordulatot vett. Trudeau és Trump megállapodtak abban, hogy harminc napra felfüggesztik a vámháborút, hogy tárgyalásokkal próbáljanak megoldást találni a vitára. Ennek hatására Ford is visszavonta az Ontario által bevezetett kereskedelmi szankciókat, beleértve a Starlink-szerződés felbontását is.
Ford a közösségi médiában közzétett bejegyzésében közölte: „Mivel az Egyesült Államok felfüggeszti a vámokat, Ontario is szünetelteti a megtorló intézkedéseinket. Ha Trump mégis folytatja a vámháborút, nem fogunk habozni, hogy újra eltávolítsuk az amerikai termékeket az LCBO polcairól vagy kitiltsuk az amerikai cégeket a tartományi közbeszerzésekből.”
Ford hozzátette, hogy az Egyesült Államoknak és Kanadának inkább Kínával szemben kellene egységes frontot alkotnia, hiszen a valódi kereskedelmi konfliktus velük áll fenn.
Musk és Trump szerepe a kereskedelmi konfliktusban
Elon Musk és vállalata, a Starlink az egész helyzetben egy különleges szereplő. A Starlink feladata lenne Ontario távoli, vidéki térségeinek internetellátása, azonban a cég szorosan kötődik Trump kormányzati politikájához. Musk a Trump-adminisztráció által létrehozott, úgynevezett Kormányzati Hatékonysági Minisztériumot (DOGE) vezeti, amelynek célja a bürokrácia leépítése és a költségcsökkentés. Ennek eredményeként Musk hozzáférhet az amerikai állami kifizetések rendszeréhez és bizonyos pénzügyi döntéshozatali folyamatokhoz.
Ford számára mindez elég volt ahhoz, hogy Muskot Trump gazdasági politikájának egyik fő mozgatórugójaként azonosítsa, ezért döntött úgy, hogy a Starlinkkel való együttműködést is fel kell függeszteni.
A döntés visszavonása után Musk mindössze annyit reagált az X-en: „oh well” (nagyjából: „hát, ez van”).
Mi várható a következő hetekben?
Bár a vámháborút egyelőre jegelték, a helyzet továbbra is bizonytalan. Ha az Egyesült Államok újra bevezeti a kanadai importvámokat, Ontario ismét szigorú ellenintézkedéseket hozhat. Ford nyilatkozataiból egyértelmű, hogy készen áll akár ismét megszakítani a kapcsolatot az amerikai vállalatokkal.
A következő hetek tárgyalásai döntő fontosságúak lehetnek az Egyesült Államok és Kanada közötti gazdasági kapcsolatok alakulása szempontjából. Ha a felek nem jutnak megegyezésre, a vámháború újraéledhet, ami mindkét ország gazdaságára súlyos hatással lehet. Ontario esetében ez jelentős iparágakat érinthet, a közlekedéstől az élelmiszeriparon át egészen a távközlési szektorig.
A kérdés tehát az, hogy a 30 napos szünet elegendő lesz-e egy hosszú távú kompromisszum kidolgozására, vagy csak egy rövid lélegzetvételnyi időt ad a feleknek, mielőtt újra kiéleződne a konfliktus.
