Az egymás után érkező viharok legalább hét ember halálát okozta egy földcsuszamlásban, rengeteg házat rombolt le és falusiak tömegeit kényszerítette elhagyni otthonaikat, mielőtt elvonult Észak-Fülöp-szigetekről. Ez az újabb katasztrófa tovább súlyosbította az országot sújtó válságot, amelyet az egymás után érkező viharok okoztak az elmúlt hetekben.
A Man-yi tájfun pusztító hatása és áldozatai
A Man-yi tájfun az egyik legerősebb volt a hat nagy vihar közül, amelyek kevesebb mint egy hónap alatt sújtották az északi Fülöp-szigeteket. A vihar szombat éjjel érte el Catanduanes keleti szigetét, több mint 250 km/h-s tartós széllökésekkel.
A heves esőzések és viharos szelek hétfőn hajnalban földcsuszamlást okoztak Ambaguio városában, Nueva Vizcaya tartományban. Az omlás betemetett egy házat, és hét ember – köztük gyerekek – életét vesztette, míg három másik személy megsérült. A régiós rendőrfőnök, Antonio P. Marallag Jr. elmondása szerint a helyi lakosok, rendőrök és katonák igyekeztek megtalálni három eltűnt személyt, akiket sáros, köves és kidőlt fákból álló törmelék temetett be.
A katasztrófaelhárítási tisztviselők vizsgálják két motorbalesetben elhunyt személy és egy áramütést szenvedett áldozat halálának közvetlen kapcsolatát a tájfunnal, hogy az áldozatok számát hivatalosan is megerősíthessék. Továbbá egy házaspár és gyermekük keresése is folyamatban van, akiket észak-Nueva Ecija tartományban elsodortak a megáradt folyók.
Az Országos Polgári Védelem jelentése szerint több mint egymillió ember élete érintetté vált a Man-yi szuper tájfun és az előző viharok nyomán, közel 700 ezren pedig menedékhelyekre vagy rokonokhoz kényszerültek.
Camarines tartomány a legsúlyosabban érintett régiók közé tartozik, ahol a vihar erős szele és esőzése megrongálta az épületeket, valamint megszakította az áram- és vízellátást. A tartomány több területén a mobilszolgáltatás is szünetel. Camille Gianan, a tartományi információs tisztviselő, arra kérte a hatóságokat, hogy biztosítsanak több segítséget, különösen élelmiszer, ivóvíz és egyéb ellátmány formájában.
„A lakosok még az előző viharok következményeit sem tudták kiheverni, amikor a szuper tájfun lesújtott” – mondta Gianan. Az újraépítéshez szükséges anyagok és támogatás hosszú távú szükségletekre mutatnak.
Gazdasági hatások és nemzetközi segítség
Az egymást követő viharok által okozott hatalmas károk miatt a Fülöp-szigetek mezőgazdasága, különösen a rizstermesztés komoly veszélybe került. A hatóságok szerint az ország importálni kényszerülhet az alapélelmiszerből, hogy kielégítse a lakosság igényeit.
A vészhelyzet kezelése érdekében Ferdinand Marcos Jr. elnök különleges találkozót hívott össze, és arra kérte a kormányzati és tartományi vezetőket, hogy készüljenek fel a „legrosszabb forgatókönyvre”.
A helyi erőfeszítéseket nemzetközi segítség is támogatja: az Egyesült Államok, valamint Szingapúr, Malajzia, Indonézia és Brunei szállítórepülőgépekkel és egyéb segélyekkel nyújtanak támogatást a túlterhelt katasztrófavédelmi szervezeteknek.
Miért különösen sebezhető a Fülöp-szigetek?
A Fülöp-szigetek földrajzi fekvése miatt különösen kitett a természeti katasztrófáknak. Az országot évente körülbelül 20 tájfun és vihar sújtja, emellett földrengések és több aktív vulkán is veszélyt jelent. Ez teszi a világ egyik leginkább katasztrófa sújtotta országává, ahol a lakosság állandó bizonytalansággal néz szembe.
A Man-yi tájfun és az előző hetek viharai újra rávilágítottak arra, hogy mennyire fontos a katasztrófa-elhárítás hatékonyságának növelése, valamint a helyi közösségek felkészítése az ilyen eseményekre.