Egy 30 éves férfi kordonon átmászva ugrott be Kína egyik legféltettebb műemlékéhez. Az eset pillanatok alatt körbejárta az internetet, sokkolva a közvéleményt. A Qin Shi Huang császár sírjának területén történt rongálás súlyos kulturális károkat okozott.
A turistát a biztonságiak gyorsan lefogták, de addigra már több agyagkatona megsérült. A kínai hatóságok szerint a férfi vélhetően mentális betegséggel küzd. A múzeum ugyanakkor továbbra is nyitva tart, de az incidens nyomán szigorították az ellenőrzést.
Az eset újra rávilágított arra, milyen törékenyek a világ kulturális örökségei. Az agyaghadsereg nemcsak Kína, hanem az emberiség történelmének egyik legfontosabb régészeti felfedezése. Bármilyen rongálás felbecsülhetetlen értékű műkincseket érint.
Mi történt pontosan a helyszínen?
A látogató péntek este érkezett meg a Qin Shi Huang mauzóleumhoz, és egyértelműen megszegte a szabályokat. Átmászott a védőkorláton és a biztonsági hálón, majd több mint 5 métert ugrott a tiltott területre. A Pit No. 3 elnevezésű ásatási helyszínen landolt, ahol az egyik legritkább harcosfigurák találhatók.
A beszámolók szerint a férfi a földet érés után több szobrot „lökdösött, húzogatott”, amelyek különböző mértékben megsérültek. Bár pontos adatokat a rongálás mértékéről még nem közöltek, a kínai hatóságok súlyos károkra utalnak.
A helyszínen készült videófelvétel hamar felkerült a Weibo nevű kínai közösségi platformra. A képeken jól látható, ahogy a férfi a földön fekszik, körülötte felborított agyagkatonák, miközben a biztonságiak sietve közelítenek felé. A férfit végül őrizetbe vették.
Miért különlegesek az agyagkatonák?
A híres Agyaghadsereg 1974-ben került elő a föld alól, amikor helyi parasztok ásatások közben véletlenül feltárták. A hadsereg mintegy 8000 agyagfigurából áll, melyek mindegyike egyedi arcvonásokkal rendelkezik. Emellett több száz agyagból készült ló, harci szekér és valódi bronzfegyver is előkerült.
A harcosokat az első kínai császár, Qin Shi Huang temetkezési helye köré állították, hogy a császárt az utóéletben is védelmezzék. Ez a történelmi helyszín azóta a világörökség részévé vált, és évente több millió turista keresi fel.
A figurák azonban nagyon sérülékenyek. A több ezer éves agyaganyag nem bírja az erőszakos behatásokat, így minden rongálás visszafordíthatatlan károkat okozhat. A mostani eset különösen érzékenyen érinti a kínai kulturális örökség védelmét.
Nem ez az első rongálás
Bár az agyaghadsereget általában komoly biztonsági intézkedések védik, korábban is történtek incidensek. 2017-ben egy philadelphiai kiállításon egy amerikai férfi ittasan letörte az egyik katona ujját. A szobor a Franklin Intézet vendégkiállításán szerepelt, és a rongáló később azt állította, hajlandó eladni limitált kiadású edzőcipő-gyűjteményét, hogy fedezze a helyreállítás költségeit.
Ez az eset is világszerte felháborodást váltott ki, de a mostani incidens még súlyosabbnak számít, hiszen közvetlenül a Xi’an városában található eredeti lelőhelyen történt. A kínai közvélemény rendkívül érzékenyen reagál minden olyan cselekményre, amely nemzeti kincseiket érinti.
A kínai kulturális minisztérium már jelezte, hogy újabb biztonsági protokollokat terveznek bevezetni, különös tekintettel az olyan zónákra, ahol nincs fizikai akadály a látogatók és a műkincsek között. A cél a jövőbeni hasonló esetek teljes kizárása.
Mi lesz a következménye?
A férfi jelenleg rendőrségi őrizetben van, és az első hírek szerint mentális zavarokkal küzd. Az eljárás során az orvosszakértői vélemény kulcsszerepet játszik majd annak megítélésében, felelősségre vonható-e a tetteiért. A kínai törvények értelmében kulturális örökség rongálásáért komoly büntetés jár, akár több év börtön is.
A hatóságok jelenleg részletes vizsgálatot folytatnak, hogy megállapítsák, pontosan mekkora a kár, és milyen gyorsan állíthatók helyre a sérült szobrok. A restaurálás rendkívül bonyolult és időigényes folyamat, hiszen minden darabot eredeti állapotban kell visszaépíteni.
Mindeközben a múzeum hivatalos szóvivője megerősítette, hogy a látogatók továbbra is megtekinthetik az ásatásokat, azonban fokozott ellenőrzésre és szigorúbb szabályokra kell számítaniuk. A kulturális örökség védelme mindenek felett áll – ezt az eset is világosan megmutatta.
