A légi közlekedés története új fejezethez érkezett: Kína jelentős mérföldkőhöz ért a szuperszonikus utasszállító repülőgépek fejlesztésében. Az elmúlt évtizedekben a Concorde legendája uralta a hangsebesség feletti repülés világát, ám annak 2003-as visszavonulása óta nem született olyan kereskedelmi repülőgép, amely képes lett volna a Concorde nyomdokaiba lépni. Most azonban a Jindou 400 hajtómű sikeres tesztelésével Kína egy olyan technológiai innovációt mutatott be, amely nemcsak a repülési sebességet emeli új szintre, hanem a közlekedés jövőjét is újraértelmezi.
A Jindou 400: forradalmi hajtómű a szuperszonikus utazáshoz
A kínai Space Transportation által fejlesztett Jindou 400 hajtómű egyedi technológiai megoldást kínál. A „ramjet” típusú motor működése során közvetlenül az atmoszférából égeti el az oxigént, így alacsony költséggel és nagy teljesítménnyel képes működni. A Jindou 400 név a klasszikus kínai irodalomból, a „Nyugati utazás” című regényből származik, amelyben a Napkirály mágikus felhőjét, az úgynevezett „szaltófelhőt” használta közlekedésre.
A hajtómű legutóbbi tesztje során 65 600 láb (20 000 méter) magasságban érte el a Mach 4-es, azaz a hangsebesség négyszeresét jelentő sebességet. Ez kétszerese a Concorde valaha mért legnagyobb sebességének, és háromszorosa a NASA által fejlesztett „Son of Concorde” teljesítményének.
A teszt során a hajtómű stabilitását, megbízhatóságát, valamint az üzemanyag-ellátó, elektromos és irányítórendszerek működését is ellenőrizték. Az eredmények alapján a Jindou 400 alkalmas arra, hogy áttörést hozzon a szuperszonikus kereskedelmi repülésben.
A szuperszonikus utasszállítók új generációja
A Space Transportation ambiciózus tervei szerint az első szuperszonikus utasszállító tesztrepülésre 2027-ben kerülhet sor, míg az első kereskedelmi járatokat 2030-ban indítanák el. Az új repülőgép különleges kialakításának köszönhetően függőleges fel- és leszállásra is képes lesz, így kisebb városi repülőterekről is üzemelhet majd, amelyekhez nem szükséges hosszú kifutópálya.
A repülőgép könnyű, mégis nagy szilárdságú kompozit anyagokból készül, amelyek ellenállnak az extrém aerodinamikai hőhatásoknak. Az utasok 50 000 láb (15 240 méter) magasságban utazhatnak, ahonnan már látható a Föld görbülete is. Az útvonalak között szerepelhet például London és New York, amelyet a repülő kevesebb mint két óra alatt teljesítene.
Kína és NASA versenye a szuperszonikus égbolton
A szuperszonikus repülés új korszakáért folyó versenyben Kína mellett az amerikai NASA is jelentős fejlesztéseket hajt végre. Az X-59, a NASA és a Lockheed Martin közös projektje, célja a szuperszonikus utasszállítás újraélesztése. Az X-59 937 mérföld/órás (Mach 1.2) sebességgel repülhet, miközben minimalizálja a szuperszonikus repüléssel járó hangrobbanásokat. Ez azonban sebesség tekintetében messze elmarad a Jindou 400 teljesítményétől.
Eközben a Boom Supersonic nevű vállalat szintén dolgozik egy új szuperszonikus repülőgépen, az Overture-on, amelynek első kereskedelmi járatait 2029-re tervezik. A vállalat tavaly mutatta be az Overture kicsinyített prototípusát, az XB-1 Baby Boomot, amely sikeresen teljesítette első tesztrepülését.
A Concorde öröksége és a szuperszonikus utazás kihívásai
A Concorde, amely 1976-ban kezdte meg kereskedelmi járatait, hosszú ideig a szuperszonikus repülés szinonimája volt. Azonban a magas üzemanyagköltségek, a zajszennyezés és az alacsony árakat előnyben részesítő utazók miatt a Concorde 2003-ban végleg nyugdíjba vonult.
Azóta egyetlen repülőgép sem lépte át a Concorde teljesítményét, ami jól mutatja a szuperszonikus utasszállítás technológiai és gazdasági nehézségeit. A Jindou 400 azonban új reményt kínál, hiszen technológiai újításai révén alacsonyabb költséggel és nagyobb hatékonysággal működhet.
Kína szuperszonikus repülőgép-fejlesztése forradalmasíthatja a légi közlekedést, és új távlatokat nyithat az utasok számára. A Jindou 400 hajtómű és a Space Transportation ambiciózus tervei alapján elképzelhető, hogy 2030-ra a szuperszonikus utasszállítás ismét valósággá válik. A kérdés már csak az, hogy Kína, NASA vagy Boom Supersonic lesz-e az első, aki visszahozza a szuperszonikus repülés aranykorát.
