Rendkívül ritka vaskötölékeket találtak francia régészek egy 2300 éves kelta településen, Allonnes városában, a Loire-völgyben. Az öt pár bilincs előkerülése a 2019-es ásatások során történt, de a leletekről csak nemrég számolt be a Francia Nemzeti Megelőző Régészeti Kutatóintézet. A szakembereket meglepte a felfedezés, mivel a vaskötölékek kivételesen ritkák a vaskori leletanyagban.
A település a Kr. e. 3. században épült ki egy vallási központ mellett, ahol kovácsok, bronzművesek és más specialisták dolgoztak kis műhelyekben. Az ásatások során számos kiváló minőségű fémtárgy – kardok, lándzsák, kulcsok és lószerszámok – került elő, de a bilincsek jelenléte teljesen váratlan volt. A kutatók egy dupla csuklóbilincset, egy bokabilincset és három további fémrögzítő darabot találtak.
A bilincsek arra utalnak, hogy Allonnes a késő vaskorban a rabszolga-kereskedelem egyik központja lehetett. Thierry Lejars, a kelta fémtárgyak szakértője szerint a bilincsek és fegyverek egy hierarchikus társadalmi szervezetre utalnak, amelyben uralkodó és alávetett csoportok – foglyok vagy rabszolgák – éltek. A gallok, a kelta törzsek laza szövetsége, ismerten rabszolgasorba taszították a hadifoglyokat, adósokat és elítélteket.
A bilincsek mérete és súlya sokat elárul
A csuklóbilincs mindössze 6 centiméter átmérőjű, ami arra utal, hogy valószínűleg egy nőt vagy gyermeket tartottak fogva vele. A bokabilincs viszont több mint egy kilogrammot nyomott, ami jól mutatja, mekkora terhet kellett cipelniük a rabszolgáknak. A kelták nem hagytak hátra sok írott forrást, így a rabszolgaság gyakorlatáról keveset tudunk a római hódítás előtti Galliában.
A régészek egy vallási szentélyt is feltártak Allonnes-ban, ahol ruhákat és ékszereket – gyűrűket, amuletteket – ajánlottak fel az isteneknek. Az áldozati tárgyak nagy részét szándékosan deformálták vagy megcsonkították, hogy a hétköznapi használati tárgyból isteni ajándék váljon. A szakemberek szerint ez a rituális cselekedet biztosította az áldozat állandóságát.
Több száz érme is előkerült a lelőhelyről, amelyek verési ideje több mint öt évszázadot ölel fel. Az érmék mintegy harmadát reszelték, nyírták vagy vésővel megkarcolták. Isabelle Bollard-Raineau, a francia kulturális minisztérium érmeszakértője szerint ezek a megcsonkítások szándékos rituális cselekmények voltak, amelyek eltávolították az érme kereskedelmi funkcióját.
Allonnes jelentősége az ókori Galliában
Allonnes fontos kelta település volt, amely több főút találkozásánál feküdt. A fémleletek elemzése új információkat tárt fel a gall társadalom legkiszolgáltatottabb rétegeiről. A bilincsek felfedezése rávilágít arra, hogy a rabszolgaság mélyen beágyazódott a kelta társadalomba, és a hadifoglyok, adósok és elítéltek jogfosztottá váltak.
A szentélyben talált áldozati tárgyak között voltak olyan ékszerek is, amelyeket szándékosan törtek össze vagy hajlítottak meg. A kutatók szerint ez a gyakorlat a kelta vallásosság egyik jellegzetessége volt, amelyben a tárgyak megsemmisítése által váltak alkalmassá az isteneknek való felajánlásra. Az érmék megcsonkítása is ezt a rituális szándékot erősíti.
A leletegyüttes egyedülálló betekintést nyújt a kelta rabszolgaság mindennapjaiba. A bilincsek mérete és súlya alapján a kutatók következtetéseket vonhattak le a rabszolgák életkörülményeiről és társadalmi helyzetéről. Allonnes feltárása új fejezetet nyitott a gall társadalom kevéssé ismert aspektusainak megértésében.
© © Emmanuelle Collado, INRAP
Forrás: LiveScience.com ↗̱
