2026-os észak-indiai-óceáni ciklonidőszak első megnevezett vihara, Arnab, október 25-én bukkant fel a Bengáli-öbölben, ami a térségben szokatlanul késői kezdés volt a hagyományos szezonhoz képest. A helyi meteorológiai szolgálatok szerint ilyesmi ritkán fordul elő, mivel a nevesített viharfelhők általában tavasszal alakulnak ki ebben a medencében.
Az éjszakai felvételt a VIIRS (Visible Infrared Imaging Radiometer Suite) készítette a NOAA-20 műholdról 20:12 UTC-kor október 26-án, és ekkor Arnab tartós széllöketései hozzávetőlegesen 140 kilométer per órát súroltak. Az IMD szerint ekkor a rendszer már erős viharnak számított.
Arnab október 28-án kora reggel érte el a partot az Andhra Pradesh és Yanam térségében, és a tartós széllökések ekkor körülbelül 130 km/h-ra erősödtek. Az IMD ezt “nagyon súlyos ciklonális viharnak” minősítette, és a földcsapás Bapatla és Visakhapatnam közötti vidéken történt, ahol sűrűn lakott területek és halászati közösségek élnek.
Arnab komoly károkat okozott, ágakat és fákat is kiemelve a földből, elárasztotta a terményeket és otthonokat, korlátozta a halászati tevékenységeket, és megbénította a közlekedést valamint az energiaellátást a jelentések szerint. A viharral szembeni készültség részeként a partmenti veszélyzónákból számos ember talált menedékre.
A vihar egy olyan időszakban érkezett, amikor éppen egy El Niño nevű klímaminta formálódik, amely a Csendes-óceán egyes területein melegebb tengervizet hoz. Ez a jelenség időről időre befolyásolja a világszerte zajló időjárási mintákat és hatással lehet a csapadékra, szelekre és a trópusi ciklonok gyakoriságára is.
Például a Bengáli-öbölben végzett kutatások szerint az El Niño feltételek növelhetik vagy csökkenthetik a trópusi ciklonok aktivitását, és egyes években a térségben a ciklonok ritkábban és gyengébb erősséggel fordulhatnak elő.
Arnab földcsapása Andhra Pradesh és El Niño hatása a trópusi ciklonokra
Arnab tehát komoly pusztítást hagyott maga után, amelyet nagyobb fák kilövése, mezőgazdasági termények és otthonok áradása, a halászati munkálatok korlátozása és az infrastruktúra megrongálódása jellemezett. A lakosság védelme érdekében a hatóságok fokozott elővigyázatossággal evakuáltak sok ezer embert a part menti kockázatos területekről, hogy minimalizálják a baleseteket és a kárakat.
A partvidéki közösségek és a gazdaság számára a történtek hosszú távú következményeket is okozhatnak, hiszen a vihar a mezőgazdaság és a fiskális szolgáltatások működését egy időre átformálhatja. A kockázatkezelés és a gyors reagálási képességek azonban most is kulcsfontosságúak maradnak a hasonló események elleni védekezésben.
Az El Niño hatásának nyomon követése és a trópusi ciklonok viselkedésének megértése továbbra is kiemelt kutatási téma marad, hiszen a klímaváltozás kontextusában ezek a jelenségek a jövőben is változatos és kiszámíthatatlan időjárási kitöréseket okozhatnak a régióban és a világ más részein egyaránt.
© Michala Garrison | VIIRS | NASA EOSDIS LANCE, GIBS/Worldview | Joint Polar Satellite System (JPSS)
Forrás: Nasa.gov
