A NASA Perseverance roverje továbbra is a Jezero-kráter peremét kutatja, amely egykor tavat tápláló becsapódási medence a Mars északi féltekéjén. A küldetés csapata így egyre többet tár fel a Vörös Bolygó múltjáról, amikor folyékony víz áramlott a felszínén. A rover olyan felfedezéseket tett, amelyek hozzájárulnak a bolygó geológiai történetének és a felszínt formáló erők jobb megértéséhez.
Egy e héten a Journal of Geophysical Research: Planets folyóiratban megjelent tanulmányban a londoni Imperial College kutatói egy ősi képződményt azonosítottak, amelyet ismétlődő aszteroida-becsapódások hoztak létre. Ez a 75 méter vastag réteges alapkőzet, amelyet a rover tudományos csapata Broom Point-tagnak nevezett el, mintegy 3,9 milliárd évvel ezelőtt keletkezhetett. Ez a Mars-rover által valaha vizsgált egyik legidősebb terep, amely ablakot nyit a Naprendszer késői nehéz bombázásának korszakára.
Ez az időszak, amely 4,1 és 3,8 milliárd évvel ezelőtt zajlott, a Naprendszer történetének egyik legdinamikusabb és legkaotikusabb szakasza volt. Nevéhez híven az aszteroidák és üstökösök a szokásosnál nagyobb gyakorisággal csapódtak be a belső Naprendszer égitestjeibe, így a Földbe, a Holdba és a Marsba is. A Perseverance 2024 végén hagyta el a Jezero-krátert, és azóta a nyugati peremet és a környező területeket vizsgálja tudományos műszereivel.
A kőzetrétegek üzenete
A Broom Pointnál gyűjtött adatok hat különböző kőzettípust tártak fel, amelyek szögletes törmelékek (breccsák) és finom szemcséjű kőzetpor rétegei között helyezkednek el. A breccsákban található darabok gázbuborékok által képzett üregeket mutattak, ami arra utal, hogy egykor megolvadtak. További kulcsfontosságú jelzők voltak a rétegekben található sötét üveggyöngyök, amelyek vulkanizmus vagy nagy energiájú becsapódások hatására jönnek létre. A legnagyobbak hasonló méretűek voltak, mint azok, amelyeket a Földet ért ősi Chicxulub-aszteroida kidobott anyagában találtak.
E kőzettípusok réteges formában történő ismétlődő megjelenése arra utal, hogy a nagy energiájú becsapódások többször is bekövetkeztek ebben a régióban. Ahogy Ken Farley, a Perseverance helyettes projekt tudósa a Caltechről elmondta, egyes kőzetrétegek csaknem függőleges dőlésszöget (több mint 80 fokot) mutatnak, ami túl meredek ahhoz, hogy ugyanaz a becsapódás okozta volna, amely a Jezero-krátert létrehozta. Alex Jones, az Imperial College doktorandusz hallgatója és a tanulmány vezető szerzője hozzátette, hogy a különböző rétegek a becsapódások változó méretét és távolságát tükrözik.
A kőzet réteges képződése vízzel vagy jéggel való kölcsönhatásra is utalhat, míg mások gyors törmelékáramlásokból jöhettek létre. A Földön ezek az áramlások akkor fordulnak elő, amikor olvadt kőzet vízzel vagy jéggel érintkezik, és azonnal gőzzé alakítja azt. A csapat elmélete szerint egy hatalmas aszteroida-becsapódás és a víz vagy jég jelenléte formálta a tájat milliárd évvel ezelőtt.
Az égitestek közös története
Az első becsapódás hozta létre a bolygó egyik legnagyobb becsapódási medencéjét, az 1900 kilométer széles Isidis-medencét. Ezt valószínűleg egy második aszteroida-becsapódás követte, amely a Jezero-krátert formálta, és a már amúgy is megdőlt kőzeteket tovább repesztette és felemelte a mai formációba. Ezek a kráterek és a kapcsolódó jegyek segítenek a tudósoknak felépíteni a Naprendszer geológiai történetének idővonalát.
A Mars más becsapódási medencéihez, valamint a Hold és a Merkúr hasonló képződményeihez hasonlóan a Broom Point rétegei is újabb bizonyítékot szolgáltatnak a késői nehéz bombázás korára. Mivel a Marson nincs lemeztektonika, amely újrahasznosítaná a kérget, ez az ősi rekord érintetlen maradt. Ez ritka bepillantást enged egy olyan geológiai időszakba, amely a Földön már nem létezik.
A Perseverance rover felfedezése így nemcsak a Mars múltját világítja meg, hanem az egész belső Naprendszer korai, heves időszakáról is fontos információkkal szolgál. Ahogy a rover tovább halad a Jezero-kráter peremén, a tudósok újabb rétegeket tárhatnak fel, amelyek tovább finomíthatják a becsapódások időrendjét és hatásait a bolygó fejlődésére.
© : NASA/JPL-Caltech/MSSS
Forrás: Universetoday.com
