7 kontinens média hírei egy helyen

A két ősi óriásfolyó egyesülése hozta létre a Termékeny Félhold Eufráteszét

A két ősi óriásfolyó egyesülése hozta létre a Termékeny Félhold Eufráteszét

Két ősi folyó egyesüléséből született az Eufrátesz

Közel 3,6 millió évvel ezelőtt két hatalmas folyó szelte át a mai Törökország és Szíria területét, mielőtt a Földközi-tengerbe ömlöttek volna. A kutatók most felfedezték, hogy e két ősi vízfolyam, a Paleo-Karaszu és a Paleo-Murat egyesüléséből jött létre az Eufrátesz, amely aztán a Termékeny Félhold bölcsőjévé vált. A folyó nem csupán egyetlen forrásból eredt, hanem két különálló vízrendszer találkozásának köszönheti létét.

A tudósok szeizmikus adatok, felszíni térképek és műholdfelvételek segítségével rekonstruálták az Eufrátesz geológiai történetét. A Libanon partjainál feltárt, 5-6 millió éves folyami üledékek összehasonlításával azonosították a két ősi folyam nyomait. A kutatás során kiderült, hogy a Paleo-Murat mintegy 3,6 millió évvel ezelőtt változtatott irányt, míg a Paleo-Karaszu csak 800 ezer évvel később követte ezt a példát.

A két folyó végül mintegy 1,6 millió évvel ezelőtt egyesült, és azóta is délkeleti irányba, a Perzsa-öböl felé tart. A modern tájban és a tenger alatti üledékekben még mindig felfedezhetők az ősi Eufrátesz lenyomatai. Andrew Madof, a Chevron olajvállalat vezető szeizmikus sztratigráfusa szerint ha ezek a folyók nem változtatták volna meg medrüket és nem egyesültek volna, kérdéses, hogy a Termékeny Félhold egyáltalán kialakulhatott volna.

A Földközi-tenger kiszáradásának időszaka

A két ősi folyó a messzíniai sókrízis idején és után ömlött a Földközi-tengerbe, amikor a tektonikus folyamatok következtében a tenger nagyrészt kiszáradt. Ez a mintegy 700 ezer évig tartó időszak alatt a tengerszint drasztikusan lecsökkent, és a folyók mély bevágásokat hagytak a tengerfenéken. A Földközi-tenger 5,33 millió évvel ezelőtt töltődött fel újra, elárasztva ezeket a nyomokat.

A kutatók úgy követték nyomon az ősi Eufrátesz útját, mintha a folyó „lábnyomait” keresték volna a tenger alatt, majd ezeket a szárazföldön is megtalálható nyomokhoz kapcsolták. Ahol az ősi folyók medrei törésvonalakat kereszteztek, a táj úgy viselkedett, mint egy oldalirányba elmozduló futószalag. A folyó eltolódásának mértékéből és a törésvonal mozgásának sebességéből következtettek az események időpontjára.

A csapat a Paleo-Karaszu és a Paleo-Murat folyók üledékszállítását is modellezte, hogy megbecsüljék méretüket és vízgyűjtő területük kiterjedését. Meglepő módon kiderült, hogy mindkét ősi folyam nagyobb volt, mint a mai Nílus, mielőtt egyesültek volna. Az Eufrátesz kialakulásának megértése segít jobban átlátni, hogy a víz eloszlásának nagyszabású változásai hogyan alakíthatják át a tájat és befolyásolhatják az élet fenntartásához szükséges feltételeket.


© Reconstruction by Lina Jakaitė and Andrew S. Madof

Forrás: LiveScience.com ↗̱

Ez is érdekelhet