A NASA Curiosity bolygóközi roverének egyik mintája olyan gazdag és változatos szerves molekulakészletet tartalmaz, amilyet eddig még nem találtunk a Vörös Bolygón. Az elementáris szén jelenléte és a molekulák sokfélesége miatt a lelet kiemelt jelentőségű, és ritka analitikai módszert alkalmaztak az azonosításhoz. A kutatók szerint bár egyelőre nem tudni, hogy ezek az anyagok biológiai vagy geológiai folyamatok eredményei, a találat újra erősíti azt a gondolatot, hogy az ősi Mars kedvező kémiai környezetet biztosított az élethez.
A minta vizsgálata során a csapat külön hangsúlyt fektetett a megőrződésre, hiszen a marsi sugárzás hosszú idő alatt lebontaná a legtöbb organikus anyagot. A NASA Jet Propulsion Laboratory JPL munkatársai kiemelték, hogy a kőzetekben megőrződött vegyületek listája folyamatosan bővül, ami azt mutatja, hogy bizonyos környezetek alkalmasak lehettek a molekulák hosszú távú megőrzésére. A felfedezés így fontos részletet ad hozzá az ősi Mars környezeti rekonstrukciójához.
A vizsgálat ritkasága nemcsak a talált molekulák sokféleségében rejlik, hanem abban is, hogy a rover olyan kémiai eljárást alkalmazott, amelyet csak korlátozott mennyiségben tartanak a küldetésen. Ez az óvatos és célzott elemzés tette lehetővé, hogy a csapat mélyebb betekintést nyerjen a mintában rejlő kémiai történésekbe.
Ősi partvidék és új molekulák
A vizsgált kőzetből húsz feletti szénalapú vegyületet azonosítottak, köztük hét olyat, amelyet korábban még nem jegyeztek fel a Marson. A friss kutatás szerint a leletek között szerepelnek olyan nitrogéntartalmú heterociklusok amelyek a nukleinsavak felépítésében hasznos előanyagokként értelmezhetők, továbbá megjelent a benzotiofén nevű vegyület is, amely meteoritokkal érkező anyagokhoz köthető szerepet játszhatott a bolygók kémiai gazdagodásában.
A mintát Mary Anning 3 névre keresztelték a híres brit paleontológus után, utalva arra, hogy ahogy Anning az ősi tengeri üledékekből fosszíliákat hozott felszínre, úgy ez a marsi kőzet is egy egykori vizes környezet emlékét őrzi. A terület, ahol a mintát vették, korábban tavak és folyómedrek hálózatával jellemezhető volt, ami elősegítette a szerveskémia kialakulását és konzerválódását.
A környék többször feltöltődött és kiszáradt az ősi időkben, így az üledékek gazdagodtak agyagos ásványokkal amelyek kiválóan konzerválják a szerves anyagokat. Ezek az agyagos ásványok voltak azok, amelyek segítettek megőrizni a molekulákat több milliárd évnyi expozíció ellenére is, lehetővé téve a modern műszerek számára, hogy még ma is felismerjék azokat.
Fúrás és laboratóriumi elemzés
Korábban a Curiosity már azonosított rendkívül hosszú szénláncú hidrogéntartalmú molekulákat, így a mostani lelet folytatja azt a sorozatot, amely egyre komplexebb organikus kémia jelenlétét jelzi a marsi kőzetekben. Az előző felfedezések között szerepeltek dekán és dodekán típusú hosszabb szénláncok amelyek új megvilágításba helyezik a bolygó korai szervesanyag-készletét.
A vizsgálatokat a Curiosity fedélzetén található SAM műszer végezte amely a beszállított por mintát magas hőmérsékleten elemzi, és a gázkomponenseket méri. A rendszer tartalmaz kisebb oldószeres frakciókat is amelyek „wet chemistry” módszerrel bontják fel a komplex molekulákat, és az egyik ilyen, a ritkán használt TMAH oldat most kulcsfontosságúnak bizonyult a Mary Anning 3 mintánál.
A kutatók a marsi eredményeket a földi vizsgálatokkal is ellenőrizték, különösen a jól ismert Murchison meteoritot használva referenciaanyagként. Egy Murchison mintán végzett TMAH-kezelés bontásával olyan kisebb vegyületek jelentek meg amelyek megegyeznek a marsi mintában találtakkal, ami arra utal, hogy a feltárt molekulák nagyobb, összetettebb anyagok szétesési termékei is lehetnek.
© NASA/JPL-Caltech/MSSS
Forrás: LiveScience.com ↗̱
