Majdnem fél évszázad után a NASA újabb tudományos műszert kapcsolt le a legtávolabbi ember által épített űreszközön, a Voyager 1-en, hogy spóroljon az egyre fogyó energiával. A döntés értelmében április 17-én vezényelték le a vezérlést, és leállították a LECP nevű berendezést, amely évtizedeken át vizsgálta a környező ionokat, elektronokat és kozmikus sugarakat.
A LECP eddig közel ötven éve szolgáltatta a részecskeadatokat, de a Voyager 1 nukleáris energiaforrása kritikus szintre apadt. A sors iróniája, hogy a február 27-én végrehajtott tervezett forgatási manőver váratlanul nagyobb energiafogyást eredményezett, ami felgyorsította az erőforrás-korlátozásokat.
A leállítás célja a misszió élettartamának meghosszabbítása: a csapat a rendelkezésre álló kevés wattot igyekszik úgy beosztani, hogy a jövőbeli kritikus műveletekhez, illetve a legfontosabb tudományos mérések folytatásához még maradjon tartalék.
A küldetés háttere
A Voyager 1 1977-ben indult, kezdetben a Jupiter és a Szaturnusz feltérképezésére, majd a küldetést többször is kiterjesztették. 2012-ben a szonda hivatalosan átlépte a bolygórendszer határát, és elsőként küldött adatokat a csillagközi térből, ezzel örökre beírta magát az űrkutatás történetébe.
A párja, a Voyager 2, amely a külső bolygók egész sorát járta be a Jupiteről Neptunuszig, nagyjából hat évvel később lépett ki a napszél hatóköréből. Mindkét űreszköz továbbra is adatokat sugároz vissza a Földre, de az erőforrások folyamatos csökkenése miatt a működés fenntartása egyre nehezebb feladat.
A két szonda energiaellátását egy RTG típusú rádióizotópos termoelektromos generátor adja, amely a lebomló plutónium hőjét alakítja át elektromossággá; évente nagyjából négy wattot veszít a rendszer. A JPL csapata emiatt sorra kapcsolja ki a fűtőket és műszereket, ügyelve arra, hogy a berendezések ne hűljenek le annyira, hogy például a hajtóanyagvezetékek befagyjanak.
Big Bang manőver
A mostani lekapcsolás várhatóan körülbelül egy évnyi plusz működési időt biztosít a Voyager 1 számára, de a mérnökök egy merészebb tervben bíznak, melyet Big Bang néven emlegetnek. A módszer lényege, hogy egyszerre váltanak le egy egész csoportnyi áramfogyasztó eszközt, és alacsonyabb fogyasztású alternatívákat kapcsolnak be, így a hajótestet elegendően melegen tartva tovább lehet gyűjteni tudományos adatokat.
A csapat reményei szerint a Big Bang segítségével annyi tartalékot lehet visszanyerni, hogy később újra elindítható legyen a LECP. Ennek érdekében hagytak működni egy apró, fél wattos motort a műszerhez, abban a reményben, hogy a berendezés egyszerűbben visszakapcsolható lesz, ha a feltételek javulnak.
Először májusban és júniusban a Voyager 2-n tervezik a próbákat, mivel az valamivel közelebb és több energiaforrással rendelkezik. Ha ezek a tesztek sikeresek, a kockázatosabb Voyager 1-hez kapcsolódó Big Bang művelet legkorábban júliusban következhet. A parancsok továbbítása és végrehajtása nagyon lassú folyamat: a Voyager 1 jelenlegi távolsága miatt egy-egy utasítás eljutása a Földtől hozzá csak nagyjából huszonhárom órát vesz igénybe, és maga a lekapcsolás több órát tartott; a visszaélesztés hideg és nagy távolság miatt jóval bonyolultabb lehet.
© NASA/JPL-Caltech
Forrás: LiveScience.com ↗̱
