Egy magas rangú római nő maradványaira bukkantak régészek az Egyesült Királyságban, Colchester városában. A nőt egy díszes ólomkoporsóban temették el, ami önmagában is ritkaságnak számít a római kori Britanniában. A sírmellékletek között fekete jet hajtűk, ritka üvegpalackok és egzotikus gyanták voltak, ami arra utal, hogy a hölgy kiemelkedő társadalmi státusszal rendelkezett.
A Colchesteri Régészeti Alapítvány szakemberei szerint a temetkezés az egyik leglenyűgözőbb római kori lelet, amivel az elmúlt években találkoztak a térségben. A nő halálakor a húszas-harmincas éveiben járhatott, és a késő római korszakban élhetett, nagyjából a harmadik század vége és az ötödik század eleje között. A koporsóban talált gipszmaradványok arra engednek következtetni, hogy a testet folyékony gipszbe ágyazták, ami egy rendkívül költséges és ritka temetkezési szokás volt a korabeli elit körében.
A sírban felfedezett egzotikus gyanták, köztük a tömjén, szintén a nő kivételes gazdagságát támasztják alá. A tömjén a Boswellia nemzetségbe tartozó fák megszárított nedve, amely Afrika, a Közel-Kelet és India területén honos. Ezt az értékes anyagot elsősorban füstölőként használták, de gyógyító tulajdonságokat is tulajdonítottak neki, így a sírba helyezése a túlvilági életbe vetett hit és a magas rang kifejezője volt.
A folyékony gipsz különleges szerepe a temetkezésben
A római Britanniában az elit tagjai számára nem volt ismeretlen a folyékony gipsz használata a halottak bebalzsamozására. Ez a plaster-szerű anyag, amelyet a testre öntöttek, megőrizte az elhunyt alakját, és egyes esetekben kísérteties lenyomatot hagyott hátra. Yorkban például egy csecsemő körvonalai maradtak fenn egy ilyen gipszes temetkezésben, ami bizonyítja, hogy ezt a drága eljárást még a legkisebbek esetében is alkalmazták.
A most felfedezett nő esetében a gipsz használata azt sugallja, hogy a családja minden követ megmozgatott, hogy méltó módon búcsúztassa el szerettüket. A szakemberek szerint a gipsz mellett a koporsóban talált értékes importált anyagok, mint a jet hajtűk és a gyanták, egy gondosan megtervezett és gazdagon felszerelt temetkezési szertartás részei voltak. A leletek arra utalnak, hogy a nőt nemcsak eltemették, hanem szinte „felkészítették” a túlvilági életre.
Robert Masefield, a Tetra Tech Consulting Limited régészeti igazgatója, aki az ásatást vezette, kiemelte, hogy ez a leglátványosabb római kori temetkezés, amit valaha látott Colchesterben. „A fiatal nőt egyértelműen nagyon szerette a családja és a közössége” – fogalmazott a szakember. A temetkezési szokások aprólékossága és a felhasznált anyagok ritkasága mind azt bizonyítják, hogy az elhunyt kiemelkedő helyet foglalt el a társadalomban.
Kiállításra kerül a páratlan lelet
A koporsót és annak tartalmát 2023-ban fedezték fel, amikor egy megszűnt kórház területén végeztek ásatásokat egy lakópark építése előtt. A leletet csak most, 2026-ban hozták nyilvánosságra, miután a Colchesteri Régészeti Alapítvány alaposan dokumentálta és elemezte a maradványokat. A szakemberek szerint a sírban talált tárgyak egyedülálló betekintést nyújtanak a római kori Britannia elitjének életébe és halálhoz való viszonyába.
A nagyközönség 2026. május 16-tól tekintheti meg a koporsót és a mellékleteket a colchesteri Roman Circus Látogatóközpontban. A kiállítás célja, hogy bemutassa a római kori temetkezési szokások sokszínűségét és azt a luxust, amellyel a legmagasabb rangú személyeket búcsúztatták. A szervezők remélik, hogy a lelet nemcsak a régészet iránt érdeklődőket, hanem a szélesebb közönséget is lenyűgözi majd.
A felfedezés újabb bizonyítéka annak, hogy a római Britannia területén élő elit milyen szoros kapcsolatokat ápolt a birodalom távoli részeivel. Az egzotikus gyanták, a jet ékszerek és a folyékony gipsz mind olyan anyagok, amelyeket hosszú utakon keresztül szállítottak, és csak a leggazdagabbak engedhették meg maguknak. Ez a temetkezés így nemcsak egy nő történetét meséli el, hanem a Római Birodalom globális kereskedelmi hálózatának lenyomatát is őrzi.
© Colchester Archaeological Trust
Forrás: LiveScience.com ↗̱
