1969 novemberében az Apollo 12 legénysége a második emberes holdraszállásra indult, és Pete Conrad valamint Alan L. Bean a Hold felszínén landoltak, miközben a parancsnoki egységet Richard F. Gordon keringette üresen a Hold körül. A küldetés munkája és a mintavétel mellett a felvételek és beszélgetések máig tartó érdeklődést váltanak ki, most pedig újra a nyilvánosság figyelmébe kerültek.
Mostanra egy sor, korábban hozzáférhető képet és rádióátiratot tettek újra napvilágra a védelmi minisztérium által közzétett, UAP-okra vonatkozó iratok részeként, és ezekben a dokumentumokban a legénység által észlelt furcsa fények szerepelnek. A most közzétett anyagok felkeltették a közvélemény figyelmét, mert a felvételeken a holdi horizont fölött látható, azonosítatlan fényfoltok több felvételen is megjelennek.
A felvételekről és a beszélgetésekről készült anyagok régi archívumokból származnak, de a friss deklaszifikáció új megvilágításba helyezte az eseményt, és ismét felvetette a kérdést, hogy mit láttak valójában az Apollo 12 űrhajósai.
A megfigyelés részletei
Az egyik fontos részlet, hogy Alan Bean a lander egyik kis, periszkópszerű megfigyelőeszközén keresztül pillantott kifelé, és azt jelentette a földi irányításnak, hogy furcsa fényrészecskéket lát a Hold felett. Az eszköz, az úgynevezett igazítási optikai távcső, nem nagyító, hanem szűk látómezőjű megfigyelőt jelentett a legénység számára.
A kommunikációs átírás szerint Bean először arra gyanakodott, hogy a lander egyik berendezéséből, például a vízforraló szerkezetből szivárognak ki részecskék, majd hozzátette, hogy némelyik fény „mintha elhagyná a Holdat” és a csillagok felé gyorsulna. Ezek a megjegyzések a rádióátvitelben megmaradtak, és az érintett dokumentumokat most ismét nyilvánosságra hozták.
A most közzétett anyagok részeként nemcsak az átírások, hanem a fotók is elérhetővé váltak, amelyek egyes képeken a horizont fölött több, kékes tónusú fényfoltot mutatnak, tovább táplálva a találgatásokat arról, hogy mit is látott valójában az űrhajós.
Következtetések és magyarázatok
A deklasszifikált képeken a fények különálló pontokként vagy kisebb csoportokban jelennek meg, egyes felvételeken öt külön helyen is feltűnnek a jelenségek. A NASA a képek egyes részleteit kiemelte és kinagyította, ami arra utalhat, hogy egyszer vizsgálat tárgya volt a jelenség, de az ügyről nincs végleges, hivatalos állásfoglalás.
A földi irányítás a rádiókapcsolatban felvetette az elektromágneses interferencia lehetőségét is, tehát olyan zavaró jeleket, amelyek emberi műholdakról vagy természeti forrásokból származhatnak. A rövid, régi és zajos adatsorok miatt azonban a kutatók nem tudtak meggyőzően bizonyítékot találni, így az eset hivatalosan megoldatlan maradt.
A szakmai értékelés szerint a legvalószínűbb magyarázatok között vannak hétköznapibb okok, például űrszemét, fotózási hibák vagy optikai csalódások. Mindazonáltal a képek és a hozzájuk kapcsolódó dokumentumok újabb deklaszifikációja fontos lépés a kormányzati átláthatóság irányába, még akkor is, ha a felvételek magyarázata továbbra sem teljesen tisztázott.
© NASA
Forrás: LiveScience.com ↗̱
